8 db könyv a Királyi házak sorozatból: Királyok ​és kurtizánok - Az angol uralkodók ágyasai + Nők ​a Habsburgok trónján - Osztrák császárnék 1804 -1918 + Károly ​és Kamilla - Egy szerelem története + A ​Monacói Hercegség frivol krónikája - A Grimaldik +

Összefoglaló

+ Maszakó, ​egy boldogtalan hercegnő - A Krizantém Trón örökösétől nem lehet elválni + Zita, ​a bátor császárné + A ​tróntól a vérpadig - Koronás fők a vesztőhelyen + Letizia - Napóleon és az édesanyja

Megkímélt állapotú könyvek.

Királyok ​és kurtizánok - Az angol uralkodók ágyasai
A palotahölgyek nem mindig hölgyek voltak, valójában néha férfiak, de bárki volt is az, aki megosztotta ágyát a brit uralkodóval vagy annak örökösével, gyakran megváltoztatta a történelem menetét. A szexuális hűtlenség végigkíséri a brit monarchia öt évszázadát a Tudoroktól a mai napig. A könyvből megismerjük a gyilkos VIII. Henrik számos viszonyát, II. Jakab érdeklődését a fiús lányok iránt és IV. Vilmost, aki a tengerészetnél szolgálva éppolyan gyönyörűséget talált a nőkben, mint abban, ha matróztársait megkorbácsolják. A Királyok és kurtizánok c. könyv a szeretők és ágyasok szerepét írja le a brit királyi udvarban. Szó esik a pénzért vásárolt szexről is, amely, mivel könnyen megszerezhető volt, minden bizonnyal megóvta a házasság szűzies szentségét a mai, kevésbé szent kapcsolatok előtti időkben. A könyvből kiderül, hogyan vetett árnyékot a szex iránti megszállottság a 20. századra, VII. Edward 1901-es trónralépésétől egészen az ő és szeretője, Mrs. Alice Keppel dédunokáüg, Károly walesi hercegig és Camilla Parker Bowlesig.


Nők ​a Habsburgok trónján - Osztrák császárnék 1804 -1918

Erzsébet, Ferenc József extravagáns hitvese mitikus alakká lett az idők során, úgyhogy az emberek többsége immár őt tekinti az osztrák császárnénak. Az igazság azonban az, hogy Erzsébet természete és akarata ellenére kényszerült bele a császárné szerepébe. Talán e szerepvállalási kényszernél is érdekesebb az a kérdés, hogy hogyan alakult azoknak a császárnéknak a sorsa, akik 1864 és 1918 között kerültek férjük révén az osztrák trónra. Izgalmas feladat kideríteni, hogy I.Ferenc, a „biedermeier császár” döntéseibe beleszólhatott-e a politika iránt igencsak élénk érdeklődést tanúsító Mária Terézia. S ha igen, milyen döntésekbe? Talán ennél is érdekesebb megtudni, miért nem sikerült I.Ferenc és Mária Ludovika szerelmi házassága. Érdekfeszítő munka feltárni a császár utolsó feleségének, Karolina Augusztának, a „szegények és szükséget szenvedők anyjának” hétköznapjait, melyeket főként jótékonykodás töltött ki, de jutott a hitves idejéből arra is, hogy a kor leghíresebb drámaírójának, Grillparzernek egyik- éppen magyar vonatkozású – darabját kiragadja a cenzorok kezéből. Különös sors jutott osztályrészül Mária Annának, annak a császárnénak, aki évtizedeken át csöndes belenyugvással és odaadással ápolta epilepsziában szenvedő férjét, I. Ferdinándot. Zita, az utolsó osztrák császár, I. Károly energikus, politikai értelemben becsvágyó felesége, Habsburg Ottó édesanyja viszont szinte szenvedélyesen akarta a császárnéi szerepet. Kettejük izgalmakban bővelkedő életét és elődeik sorsának alakulását rajzolja elénk érdekfeszítő, színes és szemléletes stílusában a kitűnő osztrák szerző.


Károly ​és Kamilla - Egy szerelem története

Camilla Parkers Bowles VII. Edward szeretőjének, Alice Keppelnek a dédunokája és egyben II. Károly egyenes ági leszármazottja ma már Károly herceg brit trónörökös felesége.
Mi a titka Károly és Kamilla kapcsolatának? Annak a kapcsolatnak, amely harmincöt éve kezdődött, túlélte a házasságok hullámvasútját, és a 2005. áprilisában Windsorban megtartott esküvőhöz vezetett? Két nem mindennapi egyéniség remek pszichológiai portréját és egyszersmind egy egyedülálló családregényt tart kezében az olvasó. Nem csoda, hiszen a szerző – Gyles Brandreth, II. Erzsébet királynő és Fülöp herceg életrajzírója – személyesen is régóta ismeri műve valamennyi szereplőjét.
Ez a bőségesen illusztrált könyv – Károly és Kamilla, egy szerelem története – sokkal több, mint egy nem éppen szokványos királyi esküvő lenyűgöző megörökítése. Ez az első mű, amelyben a szerző utánaered az újságok szalagcímeiben szétharsogott sztoriknak, és történelmi összefüggéseiben vizsgálja a híres pár kapcsolatát.
A rendkívüli love story bőséges témával szolgált több mint harminc éven át a bulvárlapoknak, ám most először olvashatunk objektív megközelítésből a történetről.

A ​Monacói Hercegség frivol krónikája - A Grimaldik

A monacói uralkodóház hétszáz éves történetéről szóló krónika a botrányok és az állami kötelezettségek közt zajló, sajátosan pezsgő élet leírása. Már jóval azelőtt, hogy III. Rainer feleségül vette Grace Kellyt, a hollywoodi sztárt, a Grimaldi hercegek ágyában megfordultak színésznők, kán-kán táncosnők, piaci kofák és sok mindenki más. Előfordult, hogy az egyik herceg szeretője lányát vette feleségül. A frivol krónika egészen napjainkig nyomon követi a Grimaldi-család ma is botrányokkal teli életét.


Maszakó, ​egy boldogtalan hercegnő - A Krizantém Trón örökösétől nem lehet elválni

„Két olyan család van Japánban, amelyből nem lehet kilépni: a jakuza és a császári család.”
Hány fiatal nő álmodik arról, hogy hozzámegy egy jóképű herceghez, beköltözik egy fényűző palotába, és boldogan él, amíg meg nem hal? Maszakó Ovada, a Harvardon végzett éles eszű diplomata számára, aki a japán trónörökös felesége lett, mindez nagyon másképpen alakult. Egyesek úgy gondolták, az új, nem arisztokrata származású feleség érkezése felfrissíti majd a világ legősibb monarchiájának áporodott levegőjét. 13 év után azonban a hercegnő tragikus nőalakká vált, egészsége megromlott a beporosodott udvari protokoll szabályainak kikezdhetetlensége és az erős nyomás miatt, hogy fiút szüljön. Trónörökös nélkül ugyanis veszélybe kerül a 2600 éves dinasztia fennmaradása.
Ben Hills kötetéből egy bezártságát szigorúan őrző, az idejét múlt hagyományokhoz foggal-körömmel ragaszkodó uralkodóház életébe tekinthetünk be.


Zita, ​a bátor császárné

1989. április elsején Bécsben a Habsburg-ház uralkodói megillető szertartás és a sajtó hatalmas érdeklődése kíséri végső nyugvóhelyére Ausztria utolsó császárnéját, Magyarország és Csehország királynéját, a 97 éves korában elhunyt Zitát, aki a maga személyében jelképezte az Osztrák-Magyar Monarchia alkonyát, a XX. század politikai-társadalmi földindulásait, a Habsburgok viharosan mozgalmas történetét, példás bátorsággal, méltósággal és hittel viselve boldog ifjúsága után a megpróbáltatásokat, amelyeket rámért az élt. Bourbon-Pármai Zita, Ferenc József dédunokaöccsének, Károly főhercegnek a felesége 1916-ban, az első világháború kellős közepén lesz császárné. Eddig félreismert eseményekkel találkozhat az olvasó, aki végigkíséri Zitát az élet útján: I. Károly kétéves, 1916-tól 1918-ig tartó uralkodásával, mikor a fiatal császár és király kétségbeesett elszántsággal próbálta kivezetni országát az első világháborúból, az Osztrák-Magyar Monarchia 1918-as összeomlásával, a dinasztia száműzetésével, az 1921-es kettős restaurációs kísérlettel és következményével, a madeirai számkivetéssel, ahol a császárt idő előtt, 1922-ben ragadja el a halál. A harmincévesen özvegyen maradt Zita gyermekei nevelésének szenteli életét, mindenekelőtt elsőszülöttjét, Ottót készítve fel a Habsburgh-ház fejének szerepére. 1930-tól a Habsburgok adtak lendületet az osztrákok küzdelmének a hitlerizmus fenyegetése ellen, az Anschluss után támogatták az antifasiszta ellenállását. A császári család, amely 1940-ben az Egyesült Államokba menekült, megpróbálta elérni, hogy a háború után a szövetségesek állítsák helyre a független Ausztriát, és ne dobják oda Magyarországot Sztálinnak. Zita 1953-ban tért vissza az óvilágba. Szerényen, visszahúzódva élt, mindvégig hűségesen az elvhez, amelyet megtestesített. 1982-ben, hatvanhárom évi száműzetés után diadallal tért haza Ausztriába.
Jean Sévillia, a Figaro Magazine helyettes főszerkesztője gondos adatgyűjtés után érdekfeszítő, élvezetes és sok tekintetben megdöbbentő olvasmányt kínál az utolsó Habsburg császárné és magyar királyné élettörténetével.


A ​tróntól a vérpadig - Koronás fők a vesztőhelyen

Fontos reformok, nagy csaták és nagy győzelmek, politikai hatalom és kulturális virágzás - mindezek fűződnek II. Frigyes porosz király, Mária Terézia, XV. Lajos és Nagy Péter nevéhez. Egészen más a helyzet Stuart Máriával, XVI. Lajossal és feleségével, Marie Antoinette-tel, Miksa, Mexikó császárával és II. Miklós cárral. Kétségtelen, hogy uralkodóként ők is megváltoztattak egy s mást, és rányomták bélyegüket a korra, amelyben éltek.
Mégis más miatt őrizte meg őket az emlékezet; politikai ellenfeleik valamennyiüket vérpadra küldték. Azért kellett meghalniuk, mert egy náluk erősebb versenytárs vagy egy karizmatikus forradalmár így akarta. I. Erzsébet, Robespierre, Juárez és Lenin kivégeztették politikai ellenfelüket. Csakhogy kivégzésük után e koronás fők végül mégis híresek lettek, kivívták azt a tiszteletet, amit tetteikkel nem tudtak elérni. Méltóságteljes viselkedésük a vérpadon a mai napig megmozgatja az emberek fantáziáját.


Letizia - Napóleon és az édesanyja

„Anyámnak köszönhetem a szerencsémet, és minden jót, amit valaha cselekedtem” – írta egyszer Napóleon, holott ő tette ezt az egyszerű korzikai asszonyt egy császár, három király, egy királynő és két uralkodó hercegnő édesanyjává. És ezt nemcsak a gyermeki hála és a fejedelmi udvariasság mondatta vele… A történészek maguk is csodálattal adóznak Letizia Buonaparte alakjának. Stendhal egyenesen így ír róla: „Ez a páratlan nő, bízvást mondhatjuk, egyedülálló jellem Franciaországban… A kis korzikai ügyvéd szépséges hitvese, akinek egész fiatalsága komoly anyagi gondokkal küszködve telt, 35 évesen nyolc gyerekkel maradt özvegyen, mégsem omlott össze…”

Megkímélt állapotú könyvek.