A falu jegyzője (Regény - Eötvös József Művei - Számozott: 74. sorszám) - Saját képpel

Összefoglaló

Ismertető: A ki tiszai alföldünknek egy részét bejárta, vagy annak bármely táján csak pár napig tartózkodott: bátran mondhatja, hogy az egészet ismeri. Mint bizonyos családok arczain, ugy itt az egyes vidékeknél csak közelebbi ismeretség után vehetni észre egyes különbségeket, s az utas, kit homokos síkjainkon kocsijában álom nyomott el, ha pár óra múlva fölébred, csak izzad lovain s azon: hogy a nap alább szállt, veszi észre ha ladását. A vidék általános jelleme, sőt egyes részlete ép oly kevéssé emlékeztetik öt erre, mint azt, ki a tenger közepén duzzadó vitorlákkal előre halad. - A meszsze elnyúló legelök, melyeknek változatlanságát csal itt ott egy vedertelen gémes kút, vagy félig kiszáradt láp körül sétáló gólya váltja föl, s a roszul mivelt szántóföldek, melyeknek tengeriét s búzáját isten után csat az őrzi meg: hogy a lopás is némi fáradtságba kerül; - itt ott egy magános tanya, hol bozontos kuvaszok, ugatva a birtok szentségét hirdetik, s a mult évről fölmaradt széna s szalmaboglyák arra intenek: hogy g birtokosnak vagy fölötte sok takarmánya vagy igen kevés marhája van; - ezt látta midőn szemeit behunyta, ezt, midőn azokat ismét fölnyitá.- További ismertető: "Belelapozás".

------------ "Eötvös József (1813-1871) író, miniszter, a Magyar Tudományos Akadémia és a Kisfaludy Társaság elnöke, Eötvös Loránd fizikus apja.„Mint politikus középhelyet foglal el Széchenyi és Kossuth között. Széchenyinél haladóbb és türelmetlenebb, de nem forradalmár, és ez választja el Kossuthtól. Fél attól, hogy a forradalom megakasztja a fejlődést. Közben ismeri a nép indokolt elégedetlenségét, és részvéte egészével áll a megalázottak mellé. Az elzüllött nemesség Magyarországának halhatatlan képét rajzolja meg vádló hangú nagy regényében, a világsikert arató A falu jegyzőjében. (Az első olyan magyar irodalmi mű, amelyre különböző nyelvű fordításai alapján külföldi kritikák is elismerően felfigyelnek.) Majd hamarosan megjelenik Dózsa parasztháborújáról szóló regénye, a Magyarország 1514-ben. Ez amilyen nagy megértéssel mutatja be az elkeseredésükben fegyvert fogó parasztokat, ugyanolyan szorongással figyelmeztet, hogy szörnyű ára lehet egy ilyen megmozdulásnak. Alighanem azt mondhatjuk, hogy politikailag A falu jegyzője a legjelentékenyebb regénye, a Magyarország 1514-ben a legjobban megírt műve."Hegedüs Géza"