Könyvemben az „életünk megszépítőinek”, a lányoknak és asszonyoknak a szerepét vizsgálom a szőlőhegyen, a szőlőhegyi-borászati munkákban, a pincék környékén. Csak a közelmúltban, mintegy 30 éve figyeltek fel arra, hogy a történetírás a nők szerepével nem foglalkozott behatóan. Pedig a társadalmi élet szereplői nagyon is tisztában vannak a női nem értékeivel, szorgalmukkal, rátermettségükkel, a jövő generációja érdekében pótolhatatlan biológiai szerepükkel. Mi férfiak nagyon sokféle kedves és aranyos nőt ismerünk, és ismerjük az elérhetetlen nőt is. A nők is ismerik ugyanezt a férfiban és társra vágyva a társat keresik, akik mellett nők lehetnek, de vágyaikat, elképzeléseiket is megvalósíthatják. A történetírás viszonylag későn ismerte fel, hogy a társadalom felét vagy nagyobb részét képező nők történetével kevesen foglalkoztak, számos fehér terület található még a tudományosság területén is, amelyek a nők világát érintenék. Pedig a társadalom különböző szintjén, a történelem különböző korszakában a nőknek meghatározó szerep is jutott. A névtelenség homályában a hagyományos női szerepek mellett a mindennapok, a hétköznapok asszonyai, lányai a szőlőhegyeken is szorgosan kivették részüket a munkából, a szőlőtermesztés, a borkészítés mindennapjaiból. Persze a pince, a borház, a présház, a bor körüli misztikumot még tovább növelte. Ezt fokozta, hogy a pince és a bor magányába általában a nők kevésbé jutottak le a föld gyomrába, a pincékbe. Ez a munkahely, az a munkaterület elsősorban a férfiak privilégiuma volt, amelyet számos népszokást, népi gazdálkodást kísérő folklórjelenség jelzett is. Mindezekért érdekes a nők, a női jelenlét, a női munka, a női szokás-hagyomány vizsgálata, mert olyan új jelenségekre, ünnepekre hívhatjuk fel a figyelmet, amelyek eddig elkerülték az érdeklődők figyelmét, vagy nem váltak tudatossá a szőlőhegyi lét, a bor körüli szorgoskodás során. Pedig ma már jól látható, hogy egyre több nő forgolódik a boros szakmában, akik nemzetközi elismerést szereztek a magyar borászatnak a legmagasabb tudományosság, a nemzetközi borakadémikusságtól kezdve, a borászati üzemek vezetésén át, a borlovagrendek tagságáig, sőt a kimondott női borlovagrendek alapításáig és díjnyertes borok készítéséig. Tehát a nők itt, ezen a téren is megmutatták, hogy nemcsak egyenrangúak, hanem pl. a borkóstolás terén kifinomult ízlelésük és megérzésük alapján még a férfiakat is felülmúlják. A könyv persze nem csak a nők, a szőlő- és bortermelés, borkészítés egyfajta szokásainak, hagyományainak történeti-néprajzi, művelődéstörténeti leírása, hanem egyben tisztelgés a női munka, a szorgalom és a szakértelem előtt is. /Csoma Zsigmond/
Az 1920-as években az egy főre jutó vagyont tekintve az Oklahomában élő oszázs indián törzs volt a világ leggazdagabb népe. Miután olajat találtak a földjükön, az oszázsok fényűző villákba költözte...
Online ár:
4 242 Ft
Eredeti ár: 4 990 Ft
Online ár:
5 347 Ft
Eredeti ár: 6 290 Ft