Kádár demokráciája

Összefoglaló

Diktatúra volt-e a Kádár-rendszer? S ha igen, miképpen volt az? Ebből a problémából indul ki kötetében a szerző, feltételezve, hogy a választ a korszak hivatalos ideológiájában leli meg.
Diktatúra volt-e a Kádár-rendszer? S ha igen, miképpen volt az? Ebből a problémából indul ki kötetében a szerző, feltételezve, hogy a választ a korszak hivatalos ideológiájában leli meg. Zavarba ejtő ugyanis, hogy míg a kommunista rezsim magát diktatúraként deklarálta, addig az ideológiai szövegekben a demokrácia és a demokratizmus fogalmai számtalanszor felbukkannak igen eltérő és váratlan kontextusokban. A korszak ideologizáló pártértelmisége egyaránt ír, beszél és vitatkozik az állam demokratikus mechanizmusairól, pártdemokráciáról, szakszervezeti demokráciáról, szövetkezeti demokráciáról, tanácsdemokráciáról, üzemi demokráciáról, sőt a proletariátus demokratikus diktatúrájáról is. A szocialista demokrácia ideologikus fogalma, amely magában foglalja az előbb említett, jelzős demokráciakoncepciókat, a kádári rezsim hosszú távú, társadalomalakító terveit és a szocialista társadalom jövőjével kapcsolatos elvárásait fejezi ki. Arra mutat rá, hogyan képzelték el a munkások, parasztok, értelmiségiek életének és közösségi tudatának átalakulását, a munkahely, a helyi társadalmi viszonyok és a mindennapi élet szocialista demokratizálódását a korszakban. Kádár demokráciája, a szocialista demokrácia így egy irányított politikai és társadalmi átalakulást jelöl, egy olyan folyamatot, amelyben a társadalmi vita erőltetett ösztönzése a megvitatható politikai témák korlátozásával járt együtt. Ugyanakkor a szocialista demokrácia a hétköznapi ember, a kisember személyes érdekeire is apellált, a lokális akaratkifejezés demokratizálását előtérbe helyezve, ezzel is csökkentve annak az esélyét, hogy az érdekütközések a nagypolitika terepén, esetleg tömeges formában jelenjenek meg. Kádár demokráciája az irányított demokrácia egy formája, amely a szocialista jövőbe vetítette magát. Mivel e jövő sohasem teljesedett be, joggal nevezhetjük a szocialista demokráciát Reinhart Koselleck német történész kifejezésével a Kádár-rendszer elmúlt jövőjének. Pap Milán (1983) a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Molnár Tamás Kutató Központjának és az MTA TK Politikatudományi Intézetének munkatársa. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem és a University of Sheffield politikatudományi tanszékein szerzett politológusi diplomát, doktori disszertációja védés előtt áll az ELTE-n. Kutatásának középpontjában a modern magyar politikai gondolkodás nyelve és fogalmai, illetve a kortárs politikaelmélet áll. 2009 óta tagja az MTA Politikai Diskurzuselméleti Kutatócsoport diszkurzív műhelyének, 2014-2015-ben a Molnár Tamás Kutató Központ ösztöndíjasa. Az Olvasó a szerző első kötetét tartja kezében, amely egyúttal doktori disszertációjának szerkesztett változata.