Lord Edgware meghal
Európa Könyvkiadó, 2008
Összefoglaló
Lord Edgware kellemetlen különc legalábbis felesége, a gyönyörű színésznő, Jane Wilkinson szerint. Ráadásul elválni sem hajlandó, pedig évek óta nem élnek együtt. Mi lehet a megoldás? Jane Wilkinson rögtön kettőt is tud. Elküldi Hercule Poirot-t, hogy beszélje rá férjét a válásra, vagy kénytelen lesz ő odamenni egy taxival és megölni. Poirot felkeresi a lordot, természetesen Hastings kapitánnyal együtt, és döbbenten hallja: a lord már fél éve megírta feleségének, hogy meggondolta magát és hajlandó elválni. De az asszony azt állítja, sosem kapta meg a levelet. És másnap este Jane Wilkinson odataxizik Lord Edgware házához, bemutatkozik az inasnak és besétál. Reggel a lordot holtan találják. Csakhogy tizenkét ember egyöntetűen állítja: pontosan abban az időben, amikor állítólag Edgware-nél járt, Jane Wilkinson velük vacsorázott egy gazdag, színházkedvelő férfinál, London mellett. A vacsoraasztaltól csak néhány percre távozott, amikor telefonon keresték. Lord Edgware halálát pedig sokan áhították. De vajon ki cselekedett? Poirot mindig azt mondta, kudarcként tartja számon ezt az ügyet, mert csak egy, az utcán véletlenül meghallott mondat segítségével tudta kibogozni.
Vérrel írva
Óvakodj a szavaktól, gyilkos erővel bírnak! Angela Wood, az ügyes zsebtolvaj csak meg akart leckéztetni egy udvariatlan alakot. Észrevétlenül elemelte a férfi táskáját, de amikor átkutatta, mindöss...
Online ár:
3 817 Ft
Eredeti ár: 4 490 Ft
ÉRTÉKELÉSEK
5
az 5-ből
1 értékelés alapján
Legnépszerűbb pozitív értékelés
Végre egy AC könyv, aminek a felénél már kitaláltam a cselekményszálat és a végkifejletet. Nem nagyon tudok újat mondani a Poirot-regényekről – imádom őket, zseniálisak. Külön tetszett, hogy itt az események nem egyetlen helyszín köré csoportosulnak; nem az volt, hogy sokan összegyűlnek például egy kúriában, és se ki, se be. A gyilkosjelöltek köre is szélesebbé vált így, nem volt kikötés az, hogy mivel nem volt jelen az adott személy, nem is gyilkolhatott. Ezen kívül ezen a könyvön nevetni is tudtam, Poirot és Hastings csipkelődései szórakoztattak. Japp pedig állandó kedvencem, hozzátartozik az AC könyvek atmoszférájához. A cselekmény szempontjából nem volt a legbonyolultabb könyv, mégis jobban tetszett mint a Poirot-regények többsége.