Paulo Coelho

Paulo Coelho 1947 augusztusában született Rio de Janeiróban, Brazíliában. Pörgős életet élt, számos akadályt kellett leküzdenie, mielőtt világszerte ismert sikerkönyvek írójaként nemzetközi hírnévre tett szert. Kamaszkorában találkozott az elektrosokkos kezelés brutalitásával a pszichiátrián - szülei háromszor is behozták ide 1966 és 1968 között, mivel lázadását az őrület jeleként értelmezték. Titkos földalatti mozgalom tagja volt, ezért a brazil diktatúra elleni feltételezett bomlasztó tevékenységéért bebörtönözték és fizikai kínzásnak vetették alá. A későbbiekben csatlakozott Raul Sexias rocksztárhoz, és hippiként aktívan részt vett a "szeretet és béke" valamint a "szex, drogok és rock'n'roll" mozgalmakban. 120 olyan dalt írtak együtt (1973 és 1982 között), melyek forradalmasították a brazil rockzenét; némelyik ezek közül a mai napig sláger. Hérica Marmo írt Coelho életének erről az időszakáról A varázsló éneke: Paulo Coelho zenei karrierje (The Magician's Song: Paulo Coelho's Musical Career) című, 2007-ben napvilágot látott könyvében. Hippi, újságíró, rocksztár, színész, drámaíró, színházigazgató és televíziós programok rendezője - ez a forgószélszerű életmód véget ért 1982-ben, egy európai út során. Dachauban, majd később Paulo Amszterdamban titokzatos módon találkozott "J"-vel, új mentorával, aki rábeszélte, menjen végig a Franciaország és Spanyolország közti Santiago de Compostela nevű középkori zarándokúton. Coelho 1986-ban, 38 éves korában elzarándokolt Santiago-ba, ekkor fordult vissza a kereszténységhez és találta meg újra azt a hitet, melyet iskolás korában a jezsuita atyák örökségül hagytak neki. Később erről az élményéről számolt be A zarándoklat című, 1987-ben megjelent első könyvében. Következő évben második könyve, Az alkimista, meghozta számára a világhírt. Ez a regény mára az egyetemesen elismert modern klasszikusok sorába emelkedett. A sokak által időtlennek tartott történet arra hivatott, hogy jövendő olvasók egész nemzetségeit elbűvölje és megihlesse. Paulo Coelho számos rangos nemzetközi díjat nyert. A kritikusok gyakran dicsérik költői, realista és filozofikus stílusát, szimbolikus nyelvhasználatát, mely nem értelmünkhöz, hanem szívünkhöz szól. Az író 2002 óta a nagy presztízsű Brazil Irodalmi Akadémia tagja.