Oroszok és magyarok - Magyar írók Oroszország- / Szovjetunió-tapasztalata az 1920-1930-as években

Összefoglaló

Milyenek az oroszok és milyenek vagyunk mi, a megfigyelők? Miként ragadható meg a félelmet és rajongást egyszerre kiváltó rejtélyes orosz világ? Hammerstein Judit vizsgálódásának tárgya a két világháború közötti Oroszországot megjárt magyar írók úti beszámolói. Ám a kötet horizontja időben és térben ennél sokkal tágasabb: a művek az elemzés során nemcsak egymásra reflektálnak folyamatosan, hanem számos más kortárs leírásra, megfigyelésre is. A szélesre tárt perspektívának, a folyamatos kitekintéseknek, kapcsolat- és szellemtörténeti kalandozásoknak köszönhetően Illyés Gyula és Nagy Lajos Szovjetunió-élménye nemcsak egymással kerül dialógusba, hanem többek között a 19. századi utazó, Custine márki, az első világháborús hadifogoly, Markovits Rodion, a mérnök Popper József, a társutas Károlyi házaspár, Arthur Koestler, a francia André Gide, Arthur Holitscher, az utazás nélkül is rendkívül jól tájékozódó Márai Sándor, valamint Sinkó Ervin tapasztalatával is.

A személyes narratívákon, éntörténeteken keresztül bomlik ki az a szövevényes, literátor értelmiségiekhez köthető, magyar és európai Oroszország-/ Szovjetunió-recepció, amely a reménykedéstől a rajongáson keresztül a drámai illúzióvesztésig a legszélsőségesebb érzelmi árnyalatokat is magában foglalja, akár mindegyiket egyetlen egyéni sorson belül.

A szerző számos új szempontra rámutat, eredeti, inspiratív következtetéseket is megfogalmazva. A kötet egyedisége talán mégis leginkább a korabeli értelmiségiek szemén keresztül az orosz-szovjet valóságot fürkésző, impozánsan sokrétű szellem- és kapcsolattörténeti körpanoráma megrajzolásában jut kifejezésre.


HAMMERSTEIN JUDIT (1969)
Történész, kulturális menedzser. Fő kutatási területe a két világháború közötti szovjet–magyar kapcsolattörténet, az első világháborús oroszországi magyar hadifogság és emlékirat-irodalom, valamint a két világháború közötti magyar eszmetörténet egyes kérdései. Hosszú éveket töltött el a kulturális igazgatás és diplomácia területén, többek között a Balassi Intézet vezetőjeként. Az Andrássy Gyula Német Nyelvű Egyetem interdiszciplináris doktori iskolájának elvégzését követően disszertációját a Károli Gáspár Református Egyetemen (PhD) védte meg, ahol jelenleg is oktat. A Magyar Nemzeti Múzeum tanácsadója, a VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár tudományos kutatója. Számos esszé, tanulmány és kritika szerzője.