Forradalom után - kiegyezés előtt - A magyar polgárosodás az abszolutizmus korában

Összefoglaló

Tartalom
Németh G. Béla: Az abszolutizmus korának néhány főbb karaktervonása 7
Imre László: Minden emberi és költői konvenció ellenében 40
Szajbély Mihály: Az 1849 utáni "líraellenesség" érvei és forrásai 58
Dávidházi Péter: A "bevégzett tények" felülbírálása 79
Imre László: Az Arany-Csengery-kör orosz irodalmi kapcsolatai 99
Szegedy-Maszák Mihály: Jellem és cselekmény Kemény Zsigmond szépprózai műveiben 120
Kálmán C. György: Az Akadémia irodalmi pályázatairól (1857-1867) 151
É. Kiss Katalin: Brassai Sámuel nyelvészeti munkássága 175
Hajnóczi Gábor: A nemzeti építészeti stílus kérdése és Akadémia palota körüli vitában 195
Keserű Katalin: A KÉPzőművészet szerepének érzékelése a nemzeti jelleg reprezentálásában 215
Mazsu János: A hazai értelmiség fejlődésének sajátosságai a 19. század második felében 234
Gergely András: Az értelmiség tájékozódása (A Budapesti Szemle a Bach-korszakban) 251
Buzinkay Géza: A középosztály kialakításának programjai 286
Veliky János: Liberális közvélemény-értelmezések Magyarországon a 19. században 313
Kiss Endre: A filozófia fő irányai forradalom és kiegyezés között 336
Kósa László: Katolikus és protestáns magatartásformák az abszolutizmus idején 350
Csorba László: Nemzetélet és hitélet közös válaszútján 366
Csohány János: Révész Imre a polgárosodásért az önkényuralom idején 391
Erdődy Gábor: Egység vagy szabadság 404
Borsi-Kálmán Béla: Egy múlt századi magyar-román megegyezési kísérlet történetéhez (1864) 423
Heiszler Vilmos: Ausztroszlavizmus - ausztrohungarizmus 446
Kiss Gy. Csaba: Hungária és/vagy Szlávia 464
Ress Imre: A magyar liberálisok és a Szerb Fejedelemség az 1860-as években 496
Batári Gyula: Orvosi viták a hazai egészségügyi szaksajtóban 1850-1867 között 517
Gazda István: A gimnáziumok és a fizika a Bach-korszak Magyarországán 538
Jegyzetek 561
Névmutató 627