Tanulási eredmény alapú tanterv- és tantárgyfejlesztés a felsőoktatásban

Összefoglaló

Az oktatás és képzés különböző szintjein a „tanulási eredmények” megközelítés az elmúlt évek legnagyobb hatású fejlesztő eszközévé és az európai oktatási reform legfontosabb elemévé vált. A tanulási eredmény (learning outcome) a tanulással – a tanulási szakasz végére – elérhető kimeneti követelmények leírását jelenti, a Magyar Képesítési Keretrendszerhez illeszkedő tudás + képesség + attitűd + autonómia-felelősség kontextusában meghatározott cselekvő szintű kompetencialeírás. Azt határozza meg, hogy a hallgató mit tud, mit ért és önállóan mire képes, miután lezárt egy tanulási folyamatot, függetlenül attól, hogy hol, hogyan, és mikor szerezte meg ezeket a kompetenciákat (CEDEFOP 2008; Európai Parlament és Tanács 2008, Európai Unió Tanácsa 2017).
A tanulási eredmény alapú képzéstervezés és -fejlesztés a különböző nemzeti képzési rendszerek fennmaradása mellett biztosítja a képesítések hazai és európai elismertethetőségét, összehasonlíthatóságát és átláthatóságát. A tanítási-tanulási folyamatokban a tanulási eredmények megközelítés nem egyszerűen egy új technika, hanem olyan új szemlélet és gondolkodásmód, amely alapvetően átalakít(hat)ja az oktatás világát. A felsőoktatás jelenleg az egyetlen szektor ahol jogszabályi és alkalmazási kötelezettség társul a Magyar Képesítési Keretrendszerhez és a tanulási eredmény alapú képzésfejlesztéshez. A felsőoktatásban megszerezhető szakképzettségek tanulási eredmény alapú képzési és kimeneti követelményei jelentős kihívást és szemléletváltást jelentenek a felsőoktatásban, mert az újrafogalmazott követelmények a Magyar Képesítési Keretrendszer logikáját veszik át, és a korábbi tartalmi és folyamatszabályozás helyett a tanulási folyamat kimeneti eredményeire fókuszálnak. A képzés – tanulási eredmény alapú – kimeneti szabályozása olyan új megközelítés a felsőoktatásban, amely nemcsak az intézmények autonómiáját, de felelősségét is jelentősen megnöveli. A kimenet felőli szabályozások fontos alkotóelemei a képesítési keretrendszerek, amelyek csak akkor tudnak rendszerként működni, ha az egyes képesítéseket, képzési programokat, tantárgyakat, modulokat is tanulási eredmények formájában fogalmazzák meg. Ennek érdekében elengedhetetlen, hogy a felsőoktatás szereplői megértsék az új szemléletmódot, elsajátítsák a tanulási eredmények írásának módszereit, és felfrissítsék – ha szükséges –, megújítsák módszertani és értékelési kultúrájukat.
Az új – tanulási eredmény alapú – képzési és kimeneti követelményeket 2017 szeptemberétől kell alkalmazni a felsőoktatásban Ez számos feladatot ró a felsőoktatás szereplőire. Szükségszerűvé válik a felsőoktatási szakok tanterveinek megújítása, a tantárgyak követelményeinek tanulási eredmény alapú megfogalmazása, a korábbi tanításmódszertani eszköztár átgondolása és a mérés-értékelés eddigi formáinak és módszereinek fejlesztése. Ez pedig a korábbi rutinok áthangszerelését és a tanulásról való gondolkodásunk megváltoztatását is jelenti.
A tanulási eredmény alapú gondolkodásban a tervezés folyamata megfordul. Nem azt kell elsőként megfogalmazni, hogy a tanár mit csinál az órákon, hanem az első lépés az elérni kívánt tanulási eredmények megfogalmazása. Ebből kiindulva szükséges átgondolni, megtervezni azokat a módszereket, amelyek az adott tanulási eredmény elérése és értékelése szempontjából a leghatékonyabbak. Ez jelentős munkabefektetést igényel a képzés szereplőitől. Cserébe jóval átláthatóbbá válhat, hogy mi az, amit oktatni kell, és mit kell értékelni, ezáltal pedig javul(hat) a tanulás minősége és eredményessége. A meggyőződésen alapuló fejlesztés, az eredmény alapú szemlélet belsővé válása sikeresebbé teszi a hallgatók mellett az oktatókat is, és versenyelőnyt biztosít(hat) a felsőoktatási intézmény számára is a képzési piacon (Tóth, 2017). Jelenleg az egyik legfontosabb teendő, hogy az intézményvezetés, a tantervfejlesztők és az oktatók megértsék a kimeneti megközelítés lényegét, a tanulási eredmények alkalmazásának lehetőségeit és módszereit, illetve képesek legyenek azt saját munkájukban eredményesen alkalmazni, és a minőségfejlesztés szolgálatába állítani.
Ennek megfelelően jelen kötetnek kettős funkciója van. Egyrészt a Magyar Képesítési
Keretrendszer és a tanulási eredmények kontextusának, alkalmazásuk várható hatásainak a bemutatása, másrészt példákkal, magyarázatokkal, javaslatokkal illusztrált módszertani támogatás a felsőoktatási tantervek és tantárgyak fejlesztéséhez. A kötet fókuszában a tanulási eredmény alapú szemlélet lényegi elemeinek megismertetése és a tanulási eredmények írásának mód szertana áll, amelyet minden oktatónak és tantervfejlesztőnek adaptálnia szükséges a saját szakterületére, figyelembe véve és felhasználva személyes szakmai és gyakorlati tapasztalatait.
A tanulási eredmény alapú követelménytámasztás a fejlesztési folyamatnak a legfontosabb, de csak az első lépése. A strukturáltabb, átgondoltabb tervezést igénylő tanulási eredmény alapú tantervek, tantárgyak, kurzusok fejlesztése önmagában nem gyakorol minőségfejlesztő hatást a „tantermi” munkára és a tanulás folyamatára, csak abban az esetben, ha átalakul a tanítás folyamata, és frissül az oktatók tanításmódszertani és értékelési kultúrája is. Itt és most nem tárgyaljuk részletesen a tanításmódszertani és az értékelés-metodikai kérdéseket. Ezen témák – fontosságukra való tekintettel – a jelen kötet folytatásaként, önálló kézikönyvben kapnak majd helyet.