6 kötet Európa Diákkönyvtár: Ibsen – Három dráma; Németh László – Iszony; Shakespeare – Öt dráma; Sarkadi – Oszlopos Simeon, Elveszett paradicsom, A gyáva; Schiller – Három dráma; Thomas Mann – Tonio Kröger, Halál Velencében, Mario és a varázsló

Összefoglaló

A csomag tartalma: Ibsen – Három dráma; Németh László – Iszony; Shakespeare – Öt dráma; Sarkadi – Oszlopos Simeon, Elveszett paradicsom, A gyáva; Schiller – Három dráma; Thomas Mann – Tonio Kröger, Halál Velencében, Mario és a varázsló

IBSEN: HÁROM DRÁMA.
Nóra, A vadkacsa, Solness építőmester.

NÉMETH LÁSZLÓ: ISZONY.
Németh László ebben a regényben a látszólag oszthatatlant, az emberpárt vizsgálja. Azt az emberpárt, persze hogy a férfit és a nőt, aki nem a nemiség révén válik két résszé, hanem valami sokkal mélyebb létforma által, amely esetében teljesen mellékes, pontosabban esetleges a nemek kérdése.

SHAKESPEARE: ÖT DRÁMA.
Romeo és Júlia, Julius Caesar, Hamlet, dán királyfi, Szentivánéji álom, Vízkereszt, vagy amit akartok.

SARKADI IMRE: OSZLOPOS SIMEON, ELVESZETT PARADICSOM, A GYÁVA
Oszlopos Simeon avagy: Lássuk Uramisten, mire megyünk ketten (Dráma három felvonásban) (1960), Elveszett paradicsom (Dráma két felvonásban) (1961), A gyáva (Kisregény) (1961).

SCHILLER: HÁROM DRÁMA.
Ármány és szerelem, Don Carlos, Tell Vilmos. A jegyzeteket Györffy Miklós állította össze.

THOMAS MANN: TONIO KRÖGER, HALÁL VELENCÉBEN, MARIO ÉS A VARÁZSLÓ.
Thomas Mann immár halhatatlan három kisregényét jelenteti meg kiadónk ezúttal egy kötetben. Mindhárom mű korunk lelki zűrzavarát elemzi klasszikus módszerekkel, „goethei stílusba szorítva” – mint Babits Mihály írja. A Tonio Kröger (1903) az író egyik legvonzóbb fiatalkori alkotása, témája a művész és a polgár konfliktusa, a művészlét gyötrelmei és kínjai, de szépsége is. Thomas Mann 1911 májusában két hetet töltött Velencében, ekkor fogalmazódott meg a Halál Velencében (1912) ötlete: hogyan sodorja a tragikus, elháríthatatlan végzet az öregedő Gustav Aschenbach írót szégyene és halála beteljesedéséig. A Mario és a varázsló 1930-ban jelent meg, s ennek a műnek is személyes élmény az alapja: a Mann család az 1920-as évek végén, az olasz fasizmus uralomra jutásának idején Olaszországban nyaralt. Akkori rossz közérzetük leírásával kezdődik a történet, majd a bosszúságok anekdotikus részletei után fokozatosan lesz egyre drámaibb az elbeszélés légköre, s emelkedik meredeken a drámai csúcsig, mikor Mario, a megszégyenített pincér, két revolverlövéssel leteríti Cipollát, a hipnotizőrt. A kortársak s az utókor a fasiszta demagógia lélektanának és természetrajzának azóta is utolérhetetlen zsenialitással megírt elemzését látják a Mario-ban.