A katalán városok főterét évente egyszer, többnyire nyári napforduló táján, mindenek előtt zsúfolásig megtölti a castelleres a toronyépítők ünnepére egybegyűltek sokasága. Ennek mindjárt statikai szerepe is van, hiszen épp ez a váll-vállhoz feszülő, tömör alapzat viseli majd azt a széttartó, oldalirányú nyomást, amit a kőből rakott, valódi tornyoknál a támfalak és támpillérek vagy a kiszélesített alap hivatott elhordozni. Amint e fundus összeáll, a pallér rendszerint a polgármester jelet ad, mire a tér közepén válogatott férfiak és ifjak kapaszkodnak egymás vállára, hogy odafenn összefogódzva egy hat- nyolcemeletes, mindinkább elvékonyodó tornyot vagy obeliszket formáljanak. Nem akárhogy, persze szabályos nemzedék-rendben, sok százados koreográfia szerint: legalul a meglett, középkorú férfiak, föléjük az ifjak, majd a serdülők állnak, hogy végül a torony csúcsaként avagy villámhárítójaként már csak egyetlen vakmerő, hat-nyolc éves fiúcska hágjon a magasba. Az izgalom nőttön-nő, együtt az épülő toronnyal, mely időnként vészesen meginog, már-már eldőlni látszik, ám a tetőpont: ahogy a kisfiú vagy tizenhárom méter magasban jobbját az égnek emelve fölegyenesedik nos, ez valóban csúcs, igazi katalán katarzis, melyet még az sem csorbít, hogy az építmény ezek után sietve lebomlik, s egy újabb éven át, a következő toronyünnepig, már csak a látvány szédítő emléke marad belőle.
Jókai mindenkori népszerűségét nemcsak az átlagolvasói rokonszenv töretlenségének köszönhette, de annak is, hogy életműve az elmúlt bő egy évszázad során újabb és újabb izgalmakat keltő kihívások e...
Online ár:
2 542 Ft
Eredeti ár: 2 990 Ft
Online ár:
3 400 Ft
Eredeti ár: 4 000 Ft
0
az 5-ből
0 értékelés alapján