Ami elveszett - Irodalmi Nobel-Díjasok Könyvtára 15.

Összefoglaló

Az Irodalmi Nobel-Díjasok Könyvtárának tizenötödik darabja François Mauriac regénye, az Ami elveszett.

Ebben a regényben a világhírű francia író – akinek csaknem minden könyve magyarul is megjelent már – az összeomlás előtti mondén Párizs rendhagyó keresztmetszetét adja. Két házaspár titkokkal, emberi gyengeséggel és nyomorúsággal átszőtt élete vonul el az olvasó előtt. Mauriac hidegen, szinte kegyetlenül rajzolja meg azt a poklot, mely a mű „elveszettjei” számára már itt a földön könyörtelen valósággá vált. Különös infernó ez: színterét párizsi mulatók, bűnt verejtékező házak, és sötét utcák adják, ahol borzongató titkok lappanganak. A mauriaci fanyar, ideges stílus pedig még fülledtebbé teszi a regény légkörét. De messziről már látni lehet a kegyelem tisztító viharának a villámfényeit, s a morális tanulságra szomjazók megkönnyebbülten tisztulhatnak meg a gondviselés hűs zivatarában.

Az 1952-ben Nobel-díjjal jutalmazott Mauriac a XX. századi katolikus irodalom kiemelkedő képviselője. A francia irodalom halhatatlanjai közé tartozó szerző műveiben szinte mind az emberi esendőség és a kegyelem különös találkozásairól, küzdelméről, sokszor paradox győzelméről vagy bukásáról ír.