„Azt már többször emlegettem, hogy a húszas években Pesten lejártam a bárokba, lokálokba. Leginkább a Fogl testvérekkel, ők voltak a híres „Fogl-gát”, és Tóth Potyával kerültem baráti viszonyba. Akkoriban lettek a focisták hivatásosok, de nyaranta nem volt sok meccsük, hetekig ráértek. Potyával beszélgettünk arról, hogy én most már lenn élek falun, mire kérdezte, hogy van-e ott focicsapat? Mondtam, hogy persze, hogy van, ott játszanak a mi utcánk végén, a Vásártéren, illetve annak is a végén, ahol körülkerített pálya volt, hogy pénzt tudjanak szedni a belépőért. Egyszer-kétszer kimentem megnézni a fiúkat. Jobb társaság volt, mint Kiskőrösön. Az idősebbek közül néhányan korábban pesti csapatban is játszottak, csak ahogy onnan kiöregedtek, kezdtek el lejárni még egy kis „utójátékra”. Potya kérdezte, hogy szeretünk-e nagy disznótorokat rendezni, és meglepődött azon, hogy én zsidó vagyok, aki nem eszik disznóhúst. De aztán addig beszélgettünk a disznótorról, míg azt nem ajánlotta, hogy nyáron lesz minden csapatnak, a válogatottnak is, három üres hete. Lejöhetnének egy kicsit játszani, ha a meccs után én összehozok egy jó disznótort, jó borokkal, persze.”
A 84 éves Bernáth László új könyvében különleges interjút készített: haláltáborban elhunyt édesapja szellemét idézte meg, vele „beszélget”, megelevenítve a családi hagyományokat, s nem elfelejtve a táborban együtt elszenvedett borzalmakat, örök emléket állítva csodált és nagyszerű apjának.
"Soha életemben nem voltam még semmiben annyira biztos, mint most abban, hogy ezt akarom. És ha esélyt adsz nekem, egész életemben azon leszek, hogy bebizonyítsam, helyesen döntöttél! Szeretlek, Ba...
Online ár:
5 525 Ft
Eredeti ár: 6 499 Ft