Káldeától Ister-Gamig I-III. (A sumír-magyar nyelvazonosság bizonyítékai - A Sumír-magyar lelkiség és mitológia - A sumír őstörténet)

Összefoglaló

Egy kötetben.

25 év munkáját tartja kezében a kedves olvasó.
A KÁLDEÁTÓL ISTER-GAMIG c. trilógia a sumir és a mai magyar nép és a nyelv hasonlóságára, rokonságára, azonos elemeire hívja fel a figyelmet.

Az 1971-ben és 1981-ben Argentínában megjelent első és második kötet hazacsempészett példányai berobbantak a Kádár-korszak finnugrista pocsolyájában vergődő magyar közéletébe. Megrezdítették a hazai olvasók fásult lelkét.

Csodaszámba ment, hogy valaki ki merte mondani az évszázadok óta tudott titkot, hogy az árva, társtalan európai magyarság eredete és nyelve nem az Ural aljában, hanem délen, a Kaukázuson túl a Folyamközben gyökerezik.

A magyar olvasó e könyvekből érti meg, ha meg akarja tartani a hazáját, meg akarja menteni a magyarságát, kötelessége keresni valós múltját. S hogy önmagára találjon a múltban, eszméljen a jelenben és eljusson a jövőbe, össze kell hangolódnia a történelmével.

A múlt felé való fordulás minden más népnek szórakozás, a magyarságnak maga az élet.

A sumír-magyar rokonosítási kísérletek eddig azért ütköztek össze az általános közvéleménnyel, mert e kísérletek lefolytatói - kevés kivétellel - dilettánsok voltak, akik nem tartoztak az úgynevezett „hivatásos” és egyetemi katedrával rendelkező kutatók közé. Gallus Sándor dr. egyik írásából idézem az idevonatkozó indokolást: „Manapság elfogadott és a szaktudományok művelői által követelt társadalom-strukturális szerep szerint csakis »szakember« hivatott tudományos kérdések felvetésére és eldöntésére...”

„Az intenzív speciális kiképzés és tudás tudata és társadalmi szerepe a szakembereknek központi helyzetet, más szóval autoritást biztosít. Ez az autoritás a megszerzett tudás kizárólagosságán alapszik.”

Mint a „mezopotámiai történelem és kultúrák”, valamint a „sumír nyelv és irodalom” egyetemi nyelv rendes tanára - hivatkozva a dr. Gallus által meghatározott autoritásomra -, kötelességemnek tartom azt, hogy a sumír-magyar vonatkozásokat és kapcsolatokat megvilágítsam. Miután a magyarság sumír kapcsolatai nemcsak a nyelv, hanem a lelkiség és hitvilág területére is kiterjednek, s e két megjelölés mögött élő népesség tulajdonképpen azonos történelemmel, mitológiával és azonos tulajdonsággal rendelkezik, egy kötetben nem tudom mindezt bemutatni.