II. Rákóczi Ferenc és kora

Összefoglaló

ELŐSZÓ
Részlet a könyvből:

Politikai és családi hagyományok

Mikor a száműzetés fanyar sorsára jutott II. Rákóczi Ferenc fejedelem hozzákezdett az örök Igazságnak ajánlott Emlékiratainak megírásához, a magára maradt ember mélyen önmagába tekintő számotadásával ebben a mondatban foglalta össze történelmet jelentő közszereplését:
„Nem félek őszintén kinyilatkoztatni óh örök igazság, kinek jelen munkámat ajánlám, hogy egyedül a szabadság szeretete és a vágy hazámat felmenteni az idegen járom alól, volt célja minden tettemnek." Politikai levelezésében és önéletírásában pedig több világos utalást találunk arra nézve, hogy Rákóczi szabadságszeretetét és hazája felszabadítása iránti vágyát őseivel szemben érzett lelki kapcsolata és tőlük származó politikai örökségének tudata táplálta. Tudta és ezt nem egyszer hangsúlyozta is, hogy őseitől olyan politikai kötelezettségek szálltak rá, amelyek elől nemcsak nem térhet ki, de amelyeket egyedül csak ő végezhet el.
Rákóczi tehát három tényezővel magyarázta meg önmaga előtt közszereplését: szabadságszeretetével, Magyarország elnyomott helyzetével és a családi hagyományok vállalásával. A mai szemlélő több mint két évszázad láthatárt tágító és feltisztult távlatából úgy látja, hogy a fejedelem helyesen fedezte fel azokat a rugókat, amelyek őt szándéka ellenére, mint egy komor sorstragédia elrendelt hősét, a magánélet szűk köréből a közélet porondjára s kis családja és hatalmas gazdaságai éléről a nemzet és a megtépázott ország élére állították.
Ha Rákóczi élete folyását, a vele és körülötte lezajlott eseményeket, a törekvéseket, amelyeket szolgált, a kort, amelyben élt, az eseményeknek felületes visszaidézésén túlmenően akarjuk megismerni, megvilágosító bevezetésül vissza kell mennünk addig, ameddig a Rákóczikor eseményeinek és eszméinek gyökerei alászállanak a múltba.
Már Hengelmüller, a Rákóczi-szabadságharc osztrák történetírója, szükségesnek látta, hogy tárgyának megvilágítására bevezetésül előadja 1526-tól a magyar és osztrák viszony történetét. Elgondolása helyes volt, viszont mi úgy látjuk, hogy a magvar történetszemléletnek megfelelően a Rákóczi-kor nacionalizmusának megértéséhez még ennél a dátumnál is előbb kell visszamennünk. Vissza
TARTALOM
A fiatal Rákóczi 3
Politikai és családi hagyományok 5
Rákóczi ifjúsága 36
Rákóczi kibontakozása 77
Rákóczi a nemzet élén 131
Az út fölfelé. 1703-1707 133
A katonai és a külpolitikai helyzet 135
A belpolitikai helyzet 210
Rákóczi Magyarországa 239
A vezetők, a hadsereg, az ország 239
A szociális és közgazdasági viszonyok 263
Társadalmi élet, műveltségi viszonyok 282
Az út lefelé. 1707-1711 304
A katonai és külügyi helyzet 304
A belpolitikai helyzet. Az összeomlás 361
A bujdosó Rákóczi 393
A békekötés. Rákóczi Lengyelországban 395
Rákóczi Franciaországban 420
Rákóczi Törökországban 445
Irodalom 488