Thomas de Quincey (1785-1859) a nagy angol romantikus esszéíró nemzedék tagja. Az iskolából megszökvén Londonba ment, ahol nyomorban tengette életét, amíg 1803-ban be nem iratkozott az oxfordi egyetemre. Az ópiumnak 1803-ban lett rabja; kábítószeres szenvedélyéről írott vallomása (megjelent 1821-ben, illetve második része 1845-ben) élete főműve, s már a maga korában is nagy hatása volt; Musset 1828-ban átdolgozta franciára, Baudelaire beiktatta Les Paradis arti ficiels (Mesterséges Paradicsomok) c. művébe. Lidérces rémálmokká torzuló látomásait dekoratív, jellegzetesen romantikus stílusban fogalmazza meg. Az irodalomtörténet De Quinceyt ma a XX. századi irodalmi törekvések egyik előfutáraként tartja számon, mégpedig elsősorban jelen műve miatt
Hemingway olyan hangfekvésben játszik, amilyenben kedve tartja. New York Times Hemingway harmadik, egyben utolsó novellagyűjteménye, benne olyan gyöngyszemekkel, mint „Világnak világa”, „Tiszta...
Online ár:
3 490 Ft