A lakhatási szektor ma tetszhalott, az újraélesztés közös akarat és elhatározás kérdése.
Rövidtávú: A CXXXIII/2003. évi új társasházi törvényt szakmai előkészítést követően módosítania kell a törvényhozóknak. A pénzügyi kormányzat - az idei évben - minimálisan még 5 milliárddal támogatja az épületfelújításokat.
Középtávú: Egységes felújítási pályázat Budapesten és országosan. A társasházkezelő végzettség határozott időhöz kötött kötelezővé tétele.
A nem privatizált társasházak pályázatainak befogadása Budapesten és országosan. A felújítási munkák áfájának visszaigénylési lehetősége.
Hosszútávú: Egy 15 éves nemzeti lakáskoncepció elkészítése, a lakhatási kerekasztal létrehozása mellett, melynek résztvevői: a kormány, a szakirányú érdekképviselő civil szervezetek, és a szakmai szövetség.
A lakástörvény, a szövetkezeti törvény és a társasházi törvény helyett egy egységes lakhatási törvény megalkotása. A választási ciklusokon átívelő épület-felújítási program, melyben szerepel a még meglevő bérlakásállomány, a szövetkezeti házak, és a társasházak, figyelembe véve az elmaradt épületfelújításokat. Ez minimálisan 10 000 milliárd forint. Tehát a magyar államnak 10 évre elosztva évente 1000 milliárdot kellene beruháznia ebbe a szektorba.
A megoldás olyan pályázatok kiírása, melyek megmozgatnák a magántőkét, az önkormányzati tartalékokat, a lakossági megtakarításokat.
Újra kell gondolni az államigazgatási eljárások tartalmát, sokkal állampolgár-barátabb, közérthetőbb megfogalmazásokat kell alkalmazni.
A lakhatással kapcsolatos hatósági ügyeket tartalmilag át kell értékelni, meg kell szüntetni az elavult, mindenre vonatkozó 30 napos válaszadási határidőt.
A lakóház veszélyes üzem, gondoskodni kell a hatósági ellenőrzések visszaállításának rendszeréről.
A főváros vonatkozásában egységes, világvárosi koncepcióban kell gondolkozni. Fel kell számolni a jelenlegi 24 féle lakbérrendeletet, parkolási rendeletet, részletes rendezési tervet, és szociálpolitikát.
Gondoskodni kell 15 éven belül 400 000 lakásingatlan pótlásáról.
A közmű- és közszolgáltatások szolgáltatási szerződéseit és a szolgáltatás árait csak civil és szakmai kontrollal szabad kialakítani, ezért szükség van az Országos Közműtanács létrehozására.
A lakhatás kérdése közös ügy, minden szereplőjének csak egy célja lehet, hogy 10 millió magyar állampolgár nyugodt és egészséges körülmények között, biztonságosan használhassa lakását TARTALOM
1. Jurtától a lakóparkig 7
1.1. Bérlakás-nosztalgia 9
1.2. Társasházi történelem 11
1.3. Fejlődés, visszafejlődés 12
1.4. Műszaki kitekintő 14
1.4.1. Az épület szerkezeti elemei 15
1.4.2. Épületgépészet 18
1.4.3. Gyorsszolgálat a gyakorlatban 22
1.4.4. Társasházi szótár 23
2. A közgyűlés, társasházak a jog hálójában 27
2.1. Jogi alapismeretek 29
2.1.1. A Polgári Törvénykönyvből 29
2.1.2. Államigazgatási ismeretek 29
2.2. A CXXXIII/2003. évi Társasházi törvényről 32
2.2.1. A társasház 40
2.2.2. Változások az új társasházi törvényben 42
2.2.3. A CXXXIII-as törvény 4/5-ös paragrafusai 44
2.3. A közgyűlés 49
2.3.1. Szervezeti-működési Szabályzat és a Házirend 58
2.4. A Közgyűlési Határozatok Könyve 73
2.5. Hogyan válasszunk közös képviselőt? 77
2.6. A számvizsgáló bizottság feladata 81
3. A közös képviselő és a kommunikáció 87
3.1. A kommunikációs folyamat elemei 91
3.1.1. Zavaró tényezők 91
3.1.2. Mire figyeljünk a kommunikáció során? 91
3.1.3. Három lépés távolság 92
3.2. Ügyfélfogadás európai módon 93
3.3. Fülünkön a telefon 96
3.3.1. A telefon használatának íratlan szabályai 97
3.4. Közgyűlésen mikor, miért, hogyan 98
3.5. Szerveződik a szakma 99
4. Gazdálkodás és finanszírozás 111
4.1. A közös költség befizetése 114
4.2. Az elszámolás tételei 122
4.3. Igénybevett szolgáltatások 128
4.3.1. Közműszolgáltatások 130
4.3.2. Egyéb szolgáltatások 130
4.4. Ingatlanhasznosítás és egyéb bevételek 137
4.5. A társasházkezelés minőségi követelményei 139