"Témái a színterek és magányosság közé vetett harmadik feszültségháromszögéhez vezetnek el, s a lappangó dialógusból, mint örök moraj válik ki a versbeszéd kegyetlen és békítő sodrása." (Wirth Imre, Élet és Irodalom)
Nádasdy Ádám versei az emberélet útjának felén túlról szólnak. Az utazás folyamatos: billegünk a csónakban, kanyarodunk a teherautóval, viháncolunk a kertben, vagy éppen hátsó lépcsőkön szökünk fel...