Az 1622 nyári soproni koronázó országgyűlést napjainkra szinte teljesen elfeledte mind a magyar, mind a nemzetközi történetírás. Pedig a 17. század első soproni diétája meghatározó állomás volt a Magyar Királyság történetében. Egyrészt 1608 után újabb kiemelkedő kompromisszum és így egyúttal új együttműködés kezdete volt a magyar rendek és a bécsi udvar között. Másrészt a királyságban új hatalomelosztásnak és hatalmi átrendeződésnek, a magyar rendek és Bethlen Gábor erdélyi fejedelem kapcsolatrendszerében pedig igazi fordulópontnak tartható. Végül az első soproni uralkodókoronázás (Gonzaga Anna Eleonóra magyar királyné koronázási ceremóniája 1622. július 26-án a soproni ferences templomban) és a koronázó országgyűlés idején a nyugat-dunántúli szabad királyi város átmenetileg a történeti magyar állam, sőt részben még a Habsburg Monarchia központja is lett. A tanulmánykötet mindezen folyamatokat különféle tudományterületek (politika-, rendiség-, diplomácia-, egyház-, város-, kommunikáció- és helytörténet) szemszögéből és rendkívül sokféle forrás alapján mutatja be, elsősorban Bécsben, Budapesten, Isztambulban, Németországban, Pozsonyban, Sopronban, Spanyolországban és a Vatikánban végzett szisztematikus feltáró munka alapján. A "Lendület" Szent Korona Kutatócsoport munkájának eredményeként megjelent kötet fontos hozzájárulás a 17. századi Magyar Királyság históriájának újrafelfedezéséhez és új szemléletű értékeléséhez.
Az Oszmán Birodalom leghíresebb utazója és történetírója volt Evlia Cselebi, aki több mint negyven éves utazásainak történetét írta meg tíz kötetes Szejáhatnáme (Utazások könyve) című művében. 1660...
Akciós ár:
5 200 Ft
Korábbi ár: 6 175 Ft
Online ár: 6 500 Ft
Akciós ár:
2 792 Ft
Korábbi ár: 3 316 Ft
Online ár: 3 490 Ft
Akciós ár:
3 120 Ft
Korábbi ár: 3 705 Ft
Online ár: 3 900 Ft
0
az 5-ből
0 értékelés alapján