Az Artmagazin cikkei a kortárs és klasszikus művészet témakörében jelennek meg a magyar és a nemzetközi eseményekre, kutatásokra, irányzatokra, trendekre egyaránt fókuszálva. Érdeklődésünk a határterületekre is kiterjed: divat és design éppúgy téma nálunk, mint mondjuk a színházművészet, építészet, zene képzőművészeti kapcsolódási pontjai.
Artmagazin 96. szám
E számunk szinte összes cikke a határokról, azok feszegetéséről, sőt áttöréséről szól, kezdve azzal, ami az idei Velencei Biennálé díjnyertes német pavilonjában zajló eseményekkel foglalkozik. Régebben a művészeti írások bevett fordulata volt azt ünnepelni, hogyan jelezte előre egy-egy a mű a hamarosan bekövetkezett történelmi kataklizmát. A német pavilon, amelyben mindenféle zavaró körülménnyel nehezítik a műélvezetet, arra kérdez rá, minek kell még történnie, hogy a magukat őrült érzékenynek gondoló művészetfogyasztók szeme rányíljon, hol is élnek. Mik történnek a világban emberekkel, akár a legszűkebb környezetükben is, ami mellett fülüket, orrukat más hatásokkal telítve gyalogolnak el, szemüket elszántan a kiállítótermek falára szögezve.
Hogy egyszerre hányféle dolog létezik ugyanazon a helyen, hányféle művészet születik, és hogyan értékelődik fel az, ami keletkezésekor egyáltalán nem volt kedvezményezett helyzetben, kiderül abból az interjúból, amit egy horvát gyűjtővel készítettünk. Biztos nem véletlen, hogy 1989-ben kezdték érdekelni a műtárgyak, amelyekkel először még fotósként került kapcsolatba, és azt is többféleképpen lehet értékelni, hogy anyaga legnagyobb részét a délszláv háború alatt gyűjtötte össze. Ami azonban vitathatatlan, hogy neki köszönhetően maradt meg, gyűlt össze és vált-válik kutathatóvá az az anyag, amely megmutatja, milyen, mégis szabad reakciók születtek a szabadságtól megfosztottság állapotára különböző helyeken.
Noha teljesen másik korba vezetve az olvasót, de ezt az élményt ellenpontozza az a cikkünk, amelyből kiderül, a nyugati kultúra aranykorának legbiztosabb pontja, a századforduló hiperkonszolidált Angliája milyen művészetet produkált. Hogy nézett ki Sir Lawrence Alma-Tadema műterme, és hová vágyódott el a legnagyobb jólétből is - valószínűleg a megváltoztathatatlanul esős időjárás miatt?
Nos, Európa déli részébe.
Az idei Documenta is dél-európai párhelyszínt talált a hagyományos helyszín, az északnémet Kassel mellé, bár ebben az ókori reminiszcenciák kevesebb szerepet játszottak, mint a legújabb kori görög államadósság.
És ha már határátlépés: Szilvitzky Margit-interjúnkból kiderül, hogyan lett valaki a már emlegetett korszakban, az ötvenes-hatvanas években a szabad választás lehetőségétől tulajdonképpen megfosztott alkalmazott tervezőből a műfaji határokat egyszer csak átlépő, a textilt önálló művek anyagaként használó művész.
Egy kávéház belsejének megtervezése is adhat példát erre a típusú lépték- vagy szemléletváltásra: ilyen a modernizmus egyik csúcsművének számító Café Aubette Strasbourgban.
Végül, ha tényleg a határokra, az azokon belül kivívott szabadságra vagy a határok semmibevételének kérdésére koncentrálunk, akkor itt van az orrunk előtt a magyar művészet egy máig megoldatlan rejtélye: a Kondor-életmű, a kint is, bent is esete, amiről szívből ajánlott elemző tanulmányt közlünk, mégis biztos, hogy vissza-vissza kell még térnünk rá. (tt)
TARTALOM
Tanulmány
Révész Emese: "REMÉLEM, NEM VAGYOK MODERN"
Kondor Béláról - töredékekben
28-31
Kiállítás
Fáy Miklós: HÁROM ALAK LEVEGŐBEN
32-39
Interjú
Kígyós Erzsébet: AMÍG MOZOG A KEZEM, ADDIG RAJZOLNI MÉG LEHET
Beszélgetés Szilvitzky Margittal
40-43
Építészet-design
Vadas József: AZ ABSZTRAKT MŰVÉSZET SIXTUS-KÁPOLNÁJA: AZ AUBETTE KÁVÉHÁZ
44-50
Kiállítás
Szikra Renáta: POMPEJI VÖRÖS ÉS MÁRVÁNYFEHÉR - ANTIKVITÁS TESTKÖZELBŐL
Lawrence Alma-Tadema a Belvederében
52-57
Magyarok a nagyvilágban
Németh István: A SZENT LÁNG - HOLLAND TÜNDÉRMESE EGY ELFELEDETT
MAGYAR CSODAHEGEDŰSRŐL
58-59
Egy kép
Topor Tünde: ELŐSZOBÁZUNK
Jókai Lóránt: Álló kép
60-61
Kiállítás
Mucsi Emese: GYÜNNI-MÖNNI A VÁROSBAN, PIACRA, VÁSÁRBA, SZOMSZÉDBA,
MÖGTÖSZI A SZÖVETPAPUCS IS
62
Gutenberg-galaxis
Mélyi József: SOKOLDALÚ TORZÓ
Kertész László: Köztéri szobrok kincsestára
- Válogatás a magyarországi köztéri plasztika 1945 utáni remekeiből
Ez is elérhető kínálatunkban:
Modern vagy kortárs, elsősorban absztrakt, nonfiguratív műveket bemutató képzőművészeti kiállításokon rendszeresen hallható a megjegyzés: "Ilyet én is tudok..." Amikor pedig egy ekként minősített a...
Online ár:
3 990 Ft
Eredeti ár: 4 200 Ft
Online ár:
5 670 Ft
Eredeti ár: 6 670 Ft
0
az 5-ből
0 értékelés alapján