Az Európai Unió külpolitikája és a magyar-EU kapcsolatok fejlődése

Összefoglaló

FÜLSZÖVEG
A globalizálódó világban az Uniónak is egyre fontosabb a sikeres külpolitikai fellépés. "Várható, hogy az integráció további fejlődése során a nemzetközi kapcsolatok szerepe növekedni, szabályozása és eszköztára gazdagodni fog. Mindez olyan időszakban történik, amikor újabb államok sora, köztük Magyarország vár a bebocsátásra.
Magyarország számára az Európai Unió nemzetközi kapcsolatai több szempontból is rendkívül fontosak. Az Eu-csatlakozással szinte automatikusan megörököljük az Unió teljes külkapcsolati rendszerét: szabályait, nemzetközi megállapodásait, szervezeti tagságait, diplomáciai viszonyait. Ez a struktúra új, tekintélyes és jól működő foglalatát képezi majd a magyar külpolitikának, akár a szomszédos országokhoz fűződő viszonyról, akár az Amerikai Egyesült Államokkal folytatott kereskedelem szabályairól van szó. Fontos körülmény az is, hogy az integráció belső fejlődésének egyik igen mozgalmas időszakában kapcsolódhatunk be a közös jövő aktív formálásába."
"A könyv bemutatja az Európai Uniót mint a nemzetközi jog újabb keletű és sajátos természetű alanyát. Ezután elemzi az Unió nemzetközi kapcsolatainak rendszerét, a szükséges hatáskörök eredetét és fajtáit, az integráció szintjén kötött nemzetközi megállapodások típusait és tartalmukat. Sorra veszi az Európai Unió és a világ nagy régiói közötti kapcsolatok történetét és legújabb eseményeit. Külön kitér Magyarország és az Európai integráció kapcsolatainak fejlődésre a kezdetektől egészen napjainkig. Végül áttekinti az Európai Unió nemzetközi szerepének legújabb kihívásait: a közös pénz külső képviseletének kérdéseit, a schengeni övezet nemzetközi dimenzióját, a közös külpolitika és biztonságpolitika helyzetét és az unió globális szerepvállalását.
Az Európai Unió külpolitikájáról szóló könyv a Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetemen tananyag, amely az Európai Unió Bizottságától 2001-ben elnyerte a "Jean Monnet tárgy" minősítést."
(részlet a könyv Bevezetőjéből) Vissza
TARTALOM
Bevezető 17
Rövidítések jegyzéke 19
Az Európai Unió mint a nemzetközi jog alanya
Az Európai Unió nemzetközi elismerése és diplomáciai kapcsolatai 27
Új jogalany megjelenése 27
Az integráció evolutív jellege 27
Származékos közösségi hatáskörök 29
A külkapcsolatok eszközei 30
Az Európai Közösség nemzetközi elismerése 32
Az Európai Közösség elismerésének sajátosságai 32
A nemzetközi elismerés változatai 33
A nemzetközi elismerés önkéntessége 34
Az Európai Unió képviseleti joga 35
Az Európai Unió passzív képviseleti joga 35
Az Európai Unió aktív képviseleti joga 36
Az Európai Unió jogi személyisége 38
A nemzetközi szervezet mint jogalany 38
Nemzetközi szervezetek jogi személyisége 38
A jogi személyiség tartalma 39
Az európai integrációs szervezet jogi személyisége 40
Az Európai Közösség jogi személyisége 40
Az Európai Unió jogi személyisége 42
Jogi személyiség és nemzetközi hatáskör 43
Az Európai Unió "beleértett" hatásköre 43
Az Európai Unió "vegyes" hatásköre 45
A nemzetközi kapcsolatokkal összefüggő hatáskörök 47
A nemzetközi hatáskörök forrásai 47
A hatáskörök fajtái 47
Kifejezett nemzetközi hatásörök 48
A párhuzamos hatáskörök 49
Az ERTA-ügy 49
"Beleértett" hatáskörök 51
Egyéb nemzetközi hatáskörök 53
Az általános rendelkezésekre alapított hatáskör 53
A nemzetközi hatáskörök értelmezése 54
Új szereplő a nemzetközi rendszerben 57
Az Európai Unió mint nemzetközi aktor 57
Az integrációs előzmények jelentősége 57
A nemzetközi aktor az integrációelméletben 58
Az integráció meghatározásának problémája 59
A nemzetközi aktor tulajdonságai 61
Az Európai Unió hatása a külvilágra 61
A külvilág hatása az Európai Unióra 62
A nemzetközi aktor képességei 63
A nemzetközi aktor minősége 63
A nemzetközi aktivitás kritériumai 63
A nemzetközi aktor a politikai elméletekben 65
Az Európai Unió fnkciói a nemzetközi kapcsolatokban 68
Az Európai Unió nemzetközi kapcsolatainak rendszere
Az Európai Unió nemzetközi kapcsolatainak jogalapja 73
Többoldalú szerveztek és szerződések 73
A többoldalú nemzetközi kapcsolatok jogalapja 73
A nemzetközi elismerés kérdései 74
Az Európai Unió szervezeti tagsága és képviselete 75
A kétoldalú nemzetközi kapcsolatok jogalapja 76
Csatlakozás és társulás 76
A közös kereskedelempolitikán alapuló külkapcsolatok 77
Az általános rendelkezéseken alapuló külkapcsolatok 78
A kooperációs megállapodások problémája 78
Az EK-Kanada megállapodás precedense 79
Az Európai Unió nemzetközi kapcsolatainak fő eszközei 81
A közös kereskedelempolitika külpolitikai funkciói 81
A közös kereskedelempolitika hiányosságai 81
A közös kereskedelempolitika mint politikai szankciók eszköze 82
A közös kereskedelempolitika mint külpolitikai eszköz 84
Az Európai Unió nemzetközi hatása egyes gazdasági ágazatokban 85
A gépkocsiipar példája 85
Az energiaügyek a külkapcsolatokban 86
A közös agrárpolitika nemzetközi hatásai 87
A vegyes megállapodások 87
A vegyes megállapodások elterjedése 87
A vegyes megállapodások típusai 88
Vegyes megállapodások kötése 90
Az Európai Unió nemzetközi megállapodásainak eljárási szabályai 92
Az eljárási szabályok megújítása 92
A nemzetközi tárgyalások menete 93
A tárgyalások előkészítése 93
A tárgyalások lefolytatása 93
A megállapodások megkötése és jóvhagyása 94
A Tanács tevékenysége 94
Az Európai Parlament és az Európai Bíróság közreműködése 96
Az Európai Unió nemzetközi kapcsolatainak felépítése 98
Társulási (preferenciális) kapcsolatok 98
Dél-európai országok 98
Európán kívüli mediterrán országok 99
A Loméi Megállapodás 99
Az Európai Gazdasági Térség 100
Közép- és kelet-európai társult országok 101
A közös kereskedelempolitikára épülő kapcsolatok 102
Nem társult fejlődő országok 102
Normalizált viszony a volt "állami kereskedelmű" országokkal 103
Európán kívüli OECD-országok 103
"Állami kereskedelmű" országok 104
Az Európai Unió külkapcsolatainak fejlődési szakaszai 105
Magyarország és az Európai Unió kapcsolatainak fejlődése
Az Európai Közösség elismerésének fokozatai 111
Az elismerés első lépései (1968-1971) 111
A KGST korlátai 111
Az "integrációs minimum" kérdése 111
Technikai megállapodások az agrárágazatban 112
Multilaterális kapcsolatok az Európai Közösséggel az 1970-es években 113
Magyarország csatlakozása a GATT-hoz 113
Az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet 115
Az Európai Közösség és a KGST közeledése 115
Ágazati megállapodások (1978-1981) 118
Acélmegállapodás 118
Textilmegállapdás 118
Juh- és kecskemegállapdás 119
A magyar-EK viszony rendezésétől a társulásig 120
A magyar-EK viszony normalizálása (1981-1989) 120
Kísérletek a kapcsolatok rendezésére 120
A viszony normalizálásának lépései 121
A kereskedelmi és együttműködési megállapodás 122
A rendszerváltás hatása (1989-1991) 124
A PHARE-program 124
A társulási megállapodás 125
A társulás kereskedelmi rendelkezései 127
A magyar társulási megállapodás helye az Európai Unió külkapcsolati rendszerében 129
A társulási szerződések harmadik nemzedéke 129
Mihez mérjük a magyar társulás értékét? 129
A társulási megállapodások osztályozása 130
Az "európai" és a mediterrán társulás hasonlósága 131
Az "európai" és a mediterrán társulási modell egybevetése 133
Az ipari termékek szabad kereskedelme 133
A mezőgazdasági koncessziók 135
Védőintézkedések 136
A gazdasági fejlődés elősegítése 137
A munkaerő bebocsátása 140
Intézmények 141
Evolutív jelleg 142
Az "európai és a mediterrán társulás összehasonlításának mérlege 144
Azonos vagy hasonló elemek 144
A mediterrán modell előnyei 144
Az "európai" társulás többlete 145
Magyarország úton az Európai Uniós tagság felé 147
Az Európai Unió bővítésének kezdetei (1991-1995) 147
Az Euórpai Unió készségének kinyilvánítása 147
A "koppenhágai kritériumok" 148
A tagjelöltek kiválasztása 150
A csatlakozási tárgyalások előkészítése (1996-1998) 151
Kérdőív és országvélemények 151
Az "Agenda 2000" 153
A csatlakozási folyamat elindítása 154
Új tagállamok fogadásának előfeltételei az Európai Unióban 155
A bővítés finanszírozása 155
Az "első kör" kiválasztása 156
Intézményi és döntéshozatali kérdések 158
Az Európai Unió kapcsolatai egyes régiókkal
Az Európai Gazdasági Térség 163
A szabad kereskedelem újjászületése Európában 163
Vámunió és szabad kereskedelem 163
Szaporodó szabad kereskedelmi szerződések 165
Az integrációs térség kiterjesztése 168
Az Európai Gazdasági Térség kialakulása 169
Politikai előzmények és tilalmak 169
Az Európai Gazdasági Térség mint sajátos konfiguráció 170
Az Európai Gazdasági Térség mint új integrációs fokozat 171
Az Európai Unió keleti és déli szomszédai 174
Közép- és Kelet-Európa 174
A viszony normalizálása 174
Társulási megállapodások kötése 177
Az Európai Unió keleti bővítése 178
A mediterrán preferenciális övezet 182
A globális mediterrán politika kibontakozása 182
A társulások első nemzedéke 184
A "barcelonai folyamat" 185
Az Európai Unió és a fejlődő világ 188
A fejlődő világ az Európai Unió külkapcsolati rendszerében 188
A kapcsolatok fokozatai 188
A fejlődő országok osztályozása 189
A fejlesztési politika korlátai és új megfogalmazása 190
Kapcsolatok egyes fejlődő régiókkal 192
A Loméi Konvenció 192
Ázsiai országok 194
Latin-amerikai országok 196
A transzatlanti és csendes-óceáni kapcsolatok 199
Az Európai Unió és az Amerikai Egyesült Államok kapcsolatai 199
Az Európai Unió és az USA különleges viszonya 199
Az EU-USA kapcsolatok a hidegháború idején 201
A bipolaritás utáni helyzet 203
Megújuló transzatlanti viszony 205
Az Európai Unió kapcsolódása a csendes-óceáni térséghez 207
Az Európai Unió és Japán viszonya 207
Új regionalizmus a csendes-óceáni térségben 210
Regionális kezdeményezések és az Európai Unió 212
Az Európai Unió nemzetközi kapcsolatainak új dimenziói
Az Európai Unió nemzetközi hatáskörének fejleményei 219
Az Európai Unió jogi személyiségének problémája 219
A maastrichti Európai Uniós Szerződés hiányosságai 219
Újabb hatásköri konfliktusok az EU, az EK és a tagállamok között 220
Kísérletek az Európai Unió jogi személyiségének meghatározására 222
Az integráció differenciálásának nemzetközi vonatkozásai 224
A "megerősített együttműködés" nemzetközi dimenziói 224
A hatáskörök "transzpozíciós" megállapítása 225
A "vegyes közösségi hatáskör" megjelenése 227
Az Európai Unió külpolitikája 230
A közös kül- és biztonságpolitika 230
"Gazdasági óriás - politikai törpe" 230
A külpolitikai együttműködés lépcsőfokai 231
A közös kül- és biztonságpolitika működése 234
A közös kül- és biztonságpolitika eszközei 236
A közös külpolitika katonai aspektusai 238
A biztonságpolitika jelentősége a közös külpolitika szempontjából 238
A Nyugat-európai Unió 239
Szervezeti divergencia az Európai Unió és a NATO között 242
Új biztonságpolitikai erőtér 2001. szeptember 11. után 243
Az Európai Unió külkapcsolatainak újabb területei 246
A Gazdasági és Monetáris Unió megjelenése a külkapcsolatokban 246
A Gazdasági és Monetáris Unió nemzetközi dimenziói 246
A Gazdasági és Monetáris Unió megjelenítésének módozatai a nemzetközi színtéren 247
Az euró-övetez nemzetközi képviselete 249
A schengeni együttműködés külső dimenziója 250
A schengeni együttműködés tartalma és résztvevői 250
A schengeni Konvenció végrehajtása 251
Norvégia és Izland együttműködése a schengeni övezettel 254
Az Európai Unió keleti bővítésének hatása a shcengeni együttműködésre 256
Az Európai Unió új szomszédai és a magyar külpolitika átalakulása 258
Új szomszédok, új szomszédságpolitika 258
A bővülő Európai Unió szomszédai 258
Oroszország, a FÁK és Balkán stabilizálása 260
Az európai-mediterrán makrorégi kialakulása 264
Magyarország külpolitikájának új dimenziói 269
Betagozódás az Európai Unió külkapcsolatai rendszerébe 269
Várható szervezeti és hatásköri változások 270
Átalakuló külpolitikai mozgástér 272
Függelék (Az Európai Unió nemzetközi kapcsolatainak dokumentumai)
EU-Magyarország, Európai Megállapodás 277
EU-EFTA, Megállapodás az Európai Gazdasági Térségről (részletek) 296
EU-Közép- és Kelet-Európa
Stabilizációs és társulási megállapodás (részletek) 307
Az Európai Unió Ororszországra vonatkozó közös stratégiája 321
EU-Orosz Partnerségi és Együttműködési Megállapodás (részletek) 344
EU-Mediterrán régió
Barcelonai nyilatkozat 354
Euro-mediterrán megállapodás (részletek) 384
Eu-AkCs-országok
Partnerségi megállapodás (részletek) 398
EU-USA
Transzatlanti Nyilatkozat az EK és az Egyesült Államok közti kapcsolatokról, 1990 420
Az Új Transzatlanti Cselekvési Program 426
Eu-Latin-Amerika
Gazdasági partnerségi, politikai koordinációs és együttműködési megállapodás (részletek) 437
EU-Ázsia
Közös nyilatkozat az Európai Közösség és tagállamai, valamint Japán viszonyáról 443
Az EU Kínával kapcsolatos stratégiája 449
Elnökségi beszámoló az Ázsia-Európa Találkozóról 484
Statisztikai táblázatok 495
Tárgymutató 503
Angol nyelvű szakkifejezések 509
Irodalom 513