Halk magyar szavak

Összefoglaló

„És akkor valami történt. Valami, amire nem várt senki, ami meglepő volt, mint a nyári bárányfelhős égből lecsapó istennyila. Moldován Gligor, az ügyvéd egy pillanatig mereven maga elé bámult, aztán gyors egymásutánban háromszor megrángatta az orrát, ami nála mindig a megfeszített agymunka jele volt. Eltolta magától a tányért, az ezüstpapirosos sajttal és a rendőrtiszt elé dobbanva magasra emelte a desszertkését. – Mi ez – ordította az ügyvéd –, mi történik itt? – Románul beszélt. – A szabad Romániában mindenki olyan nótát énekel, amilyent akar és azon a nyelven, amelyik neki jólesik! Gyerő Antal ránézett az ügyvédre. Ezt nem várta. Ezt senki se várta.” Az erdélyi születésű, ma főképp ifjúsági regényeiről ismert Török Sándor három betiltott, elfeledett írását fedezheti fel az olvasó ebben a kötetben. A Magyarországra az 1920-as évek közepén áttelepült író a Magyar fiúk oláh mundérban című riportregényben finom humorral, olvasmányosan számol be a román királyi hadsereg közlegényeként szerzett élményeiről, a sereg abszurd és embertelen működéséről. A Virradatvárók és az Egy eszelős fickó s ami körülötte akad című kisregényekben Török az erdélyi magyarok és románok hétköznapjairól, választásaikról vagy éppen a választás lehetetlenségéről mesél olyan időkben, amikor a valóságot és az igazságot könnyedén felülírja egy groteszk fikciókból összefésült történet, ha az aktuális hatalom kiszolgálói úgy kívánják. A kötetet Főcze János történész tanulmánya zárja, amely bemutatja, hogyan szerveződött az első világháború utáni Román Királyság, hogyan strukturálták át az erdélyi magyar társadalmat az ezzel járó változások, és hogy mit jelenthetett, milyen kihívásokkal járt az erdélyi magyarok számára, hogy egy új államban kellett folytatni az életüket. TÖRÖK SÁNDOR (1904, Homoróddaróc – 1985, Budapest) író, műfordító. Fiatalon fizikai munkákból élt, gépszíjgyártó vizsgát tett, később színészként dolgozott Kolozsvárott. Korai műveit 1933-ban Baumgarten-díjjal ismerték el. 1938-ban a Petőfi Társaság tagjai közé választották, de 1940 és 1945 között származása miatt nem publikálhatott. A Keresztény Zsidók Szövetségének alelnökeként ő juttatta el az Auschwitzi jegyzőkönyv egyik példányát Horthy Miklós kormányzóhoz. Aktív tagja volt a Rudolf Steiner tanítványa, Göllner Mária által vezetett antropozófiai körnek. 1974-ben József Attila-díjat kapott.

A letöltéssel kapcsolatos kérdésekre itt találhat választ.