Réső Ensel Sándor életrajz >> ügyvéd és kir. táblai fogalmazó, később pestmegyei központi ügyész, előbbinek és Pákozdy Zsuzsánna fia, szül. 1833-ban febr. 1. Pesten, hol középiskoláit 1852-ben végezte s 14 éves korában már egyetemi polgár volt. Tanulmányait végezve, bátyja R. E. Kálmán törzshadbiró mellett működött. 1855-ben neveztetett ki segédbiróvá a miskolczi törvényszékhez; innét 1856-ban a kocsi (Komáromm.) szolgabirói hivatalhoz tétetett át, hol a hivatal vezetőjévé neveztetett ki. 1861-ben a királyi táblához került mint fogalmazó, honnét 1863. febr. 16. Pestmegyéhez neveztetett ki tiszti ügyésznek, mely minőségben nemcsak a büntető ügyeket kezelte, de az árva- és közigazgatási ügyekben is eljárt, a nevezetesebb kiküldetésekben részt vett és az inségügyi bizottságnak tevékeny tagja volt. 1862. máj. 11. a gyorsírászatból vizsgát tett Szombathy Ignácz tanárnál a Gabelsbergi rendszer szerint, mely társulatnak 1865-ben elnöke lett. 1864. okt. 7. külföldi útra kelt az esküdtszék és börtönügy tanulmányozása végett, utazott Ausztriában, Bajorországban, Würtenbergben s Francziaországban; 1867-ben felállította az első budapesti ügyvédi ügynökséget, 1868. jún. 6-tól fogva pedig Ausztriában, Morva-, Cseh- és Poroszországban jogtudományi ismereteit gyarapította s azon év aug. 6. a németországi fegyházegylet tagsági oklevéllel tisztelte meg. A magyarországi börtönkönyvtáraknak ő lett az első alapítója; felhívásának 7000 kötet volt az eredménye, melyhez ő maga is tetemes áldozattal járult. Az «Árpád sírja» (1862.) megírásával az osztrák időben oly hatást keltett, hogy Vidats János gépgyáros munkásaival tüntetve kereste a sírt s minthogy más gyári munkások is csatlakoztak hozzá, a császári rendőrség forrongástól tartva, a pesti oldaltól Ó-Budáig kordont huzatott és többeket elfogatott. A 60-as évek elején azon indítványával, hogy a m. n. múzeum részére a megyék czímeres székei szereztessenek be, oly lelkesedést keltett, hogy e czélra a hölgyek kézimunkájukat ajánlották fel és pénzgyűjtést is rendeztek. Ezen czímerek a múzeumi Széchenyi-terem menyezetét díszítik. Meghalt 1899. február 24. Budapesten.
A jogi műveltség mindmáig megköveteli a latin regulák és szentenciák használatát: frappáns rövidséggel fejezhetjük ki az egyébként csak hosszadalmasan körülírható tartalmakat, tekintélyt kölcsönözh...
Online ár:
2 508 Ft
Eredeti ár: 2 950 Ft
Online ár:
4 463 Ft
Eredeti ár: 5 250 Ft
Online ár:
6 650 Ft
Eredeti ár: 7 000 Ft
Online ár:
8 550 Ft
Eredeti ár: 9 000 Ft
Online ár:
6 175 Ft
Eredeti ár: 6 500 Ft
Online ár:
2 745 Ft
Eredeti ár: 3 229 Ft