Nemesbődi Familiák - Kézirat

Összefoglaló

Nemesbőd ősi település, a vasi táj részeként sokszor sérült az ő nyugalma is. Nevezetes és tényszerű, hogy a településről egyre többen lettek bátor nemes vitézei a hazának. Az1700-as évekre már 50 nemes élt 586 lakos között, 79 házban. A falu nemesei a gazdálkodók közel azonos nagyságú birtokkal rendelkeztek és hétszilvafás nemeseknek nevezték őket. A község első ismert neve Beud, ősi település, Szombathely közelében helyezkedik el, átszeli a fő közlekedési út, a posta út. Területéről az erdő folyamatosan fogyott és gyarapodott a gabonatermő terület. A familiák gyűjteménye a község tulajdonosait, az ott lakókat szándékozott rögzíteni. A tagosítási földrendezés volt az első olyan fontos esemény, ami az alapvető legfontosabb dolgot, a helyi tulajdont írásba foglalta. Az első 1845.évi tagosítás során felmérték a község területét és elkészült annak dokumentációja a földkönyv, amely rögzíti a települést, annak minden portáját és az akkori földtulajdonosokat. Méretarányosan kerültek rögzítésre a telkek, az épület(ek) alaprajza, amelyek térképszámot kaptak. Valamennyi tulajdonos adata ekkortól lett nyilvános, amit 1912-ben újabb felmérés követ, de kkor már helyrajzszámot kaptak a telkek. A rögzített lakóházak a mai helyükkel, utca és házszám bemutatásával látható. Ezáltal ismertté válhatott a korábbi falukép, annak minden változásával együtt. A tulajdonosok mellett megtudhatók a generációk lakhelye és a "vagyoni" helyzete, vagyis hogy kik voltak hajdan, továbbá a családi kötődések is nyomon követhető. A nemesek többsége rangos kúriával és tágas gazdasági udvarral rendelkezett, akik a helyi gazdákkal egységben előkelő településsé alakították falujukat, Bődöt. A tettek során 1788-tól plébániai székhely, 1907-től nemesi előnévvel közigazgatási központ lett Nemesbőd. Ez időben az itt élő családok mindegyikét bemutatja a könyv.