A kincs egyre gyarapodik. Meglévő kincsek ezek, de most apránként egybe gyűlnek, s jól eső érzés, hogy betakarulnak szép kivitelű kötetekbe. Immár a harmadikba. Jó, hogy így sorjáznak a magyar drámairodalom jeles mesterének munkái, jegyzetekkel ellátva, itt-ott átigazítva, véglegessé téve a jövendőnek. Hubay Miklós úgy akarja a harmadik évezredre meg az utánra is hagyni gazdag termését, ahogy a tél beállta előtt a jó gazda is gonddal gyűjti csűrbe az életet. Az Ady-versből vett mottó, melyből a cím is ered: ???Bennünk egy szép ország rejtőzik, / Mint gím a fekete csalitban” magában foglalja a Hubay-drámák természetét, tartalmát, szándékát. Darabjaiban valóban egy ország rejtőzik, tragédiáival, kudarcaival, fájdalmaival, de azért ott a jelző is, a szép, mert a drámaköltő mindig felcsillantja a csalitban rejtőző reményt. Az erkölcs győzelmét, amit szenvedélyesen hisz és remél. Műveiből átáramlik az olvasóba ez a szenvedély, a hit és a szeretet lángolása, drámáinak igazi magva, indítéka. Ebben a kötetben ez különösképp érezhető, nyomon követhető. Azok a küzdelmek, melyeket emberei – így mondom: emberei, és nem alakjai, mert valamennyien eleven társaink a 20. században, tehát mindazok, akikről történetei szólnak a halállal, a pusztulással néznek farkasszemet, s ha a végzettel nem is mindig, de az amoralitással szemben győzedelmeskednek. Mert Hubay hirdeti, hogy létezik az igazságnak akkora ereje, ami felülkerekedik a vesztésen. Kemény, szigorú szerkezetű drámák sorakoznak a könyvben, megrendítők az élet-teremtette kíméletlen helyzeteikkel, elmúlt évtizedeink gyilkos indulataiból, hazugságaiból, útvesztőiből eredő, embert próbáló, sorsformáló szituációikkal. Ezért egyik darabja sem került zökkenőmentesen a közönség elé. Hol a próbák alatt érkezett a kultúrpolitikai tiltás, hol már eleve nem adtak engedélyt a bemutatásra. Vigasz lehetett azonban a külföld érdeklődése, Olaszhon, ahol egyébként is második otthonára talált, befogadta munkáit, darabjai életre kelhettek az itáliai, de franciaországi színpadokon is. Mindig a kényes kérdések izgatták. De mi más érdekelhette volna? Hogyan térhetett volna ki a kor kérdései elől, hogyan hagyhatta volna figyelmen kívül a hivatal packázásait, a politika egyéneket megnyomorító cselekedeteit, az értelem, a költészet, a művészet megcsúfolását? Még ha valamiféle csupa idill országban élhetett volna is, akkor sem hiszem, hogy ne a végső, nagy kérdések felé fordult volna. Hogy ne a lélek mélyére nézett volna. Hiszen, mint a bevezetőben írja: Minél mélyebbről jön, annál tisztább, töretlenebb az üzenet. Életműve a felelős ember életműve. Az igazságért felelős emberé. Nagyszerűen megmutatja ezt már ez a három kiadott kötet is. Hátravan még négy. Időről időre várom, sürgetném: legyen mihamarabb teljes a sorozat… Hubay Miklós kitűnő alaphelyzeteket talál darabjaihoz, s nem kevésbé kitűnő modelleket. Érdekes és tanulságos megtudni a drámák fogantatásának pillanatát, miként ragadja meg az író képzeletét egy véletlenül hallott történet, hogy máris sokféle szál fusson össze a gondolatok pályáján. A jegyzetekben megírja, hogyan született a musical-darabok előadására létrejött Petőfi Színház számára az Egy szerelem három éjszakája, ez a szívbe markoló háborús ballada, amely Vas István verseivel és Ránki György zenéjével került színre 1961-ben. Lírai hevületű vallomással vezeti be azt a töredéket (Napsugár a Hold utcában), amit mostanában írt, de az akkori musical témája lett volna Vas István első feleségéről, a korán elhunyt, nagyszerű táncosnőről, Nagy Etelről. Szól a hányatott sorsú Késdobálókról, az 57-ben megbicsaklott sorsú emberek történetének drámájáról, ami csak hat évvel a megírása után kapott szabad utat a cenzúrától, a Tüzet viszek-ről, a népi származású tehetségek tragikus bukásának drámájáról, mely többszöri átírás után nyert végleges formát, amikor a Játékszínben Bubik István főszereplésével adták 1985-ben. A Római karnevál anekdotába is beillő történetnek, pestiesen szólva: sztorinak köszönhető. Egy hazánkba látogató lengyel miniszter, mellesleg sematikus, forradalmi darabok szerzője, neheztel a magyarokra, mert nem játsszák a műveit. A protokoll elrendeli, hogy rendezni kell egy ál-próbát, amire meghívják a szerzőt, elhitetvén vele, hogy lesz premierje. Ez, s egy a háború után ártatlanul meghurcolt színésznőnk sorsa, aki csak jegyszedő lehetett, noha 56-ban rövid időre újra játszhatott is, de aztán megint visszakerült a nézőtérre, indította el Hubayban a drámát az embertelenségről, de egyben a nyomorúságban feltámadó szolidaritásról is. Aligha van olyan színpadi művünk, amelyik vetekedhetne a diktatúra természetrajzának e pontos ábrázolásával. Hubay Miklós zseniálisan tudja ötvözni a legegyénibb sorsot a teljes társadalmi képpel. Drámái ezért ragadnak meg a hősök legszemélyesebb érzéseinek általánossá váló élményével és érvényével. Az Elektra Kiadóház a Hubay-életművel nemzeti kincsünk egyikét gondozza. Szép, egyszerű, és ezáltal elegáns köntösben nyújtja át annak a drámaírónak a munkáit, aki minden sorával irodalmi értékké, költészetté nemesíti a színi játékot. Szakonyi Károly
"Katona József Bánk bánjának szövege már eredetileg is nehéz volt, mert Katona sűrű verssorokat írt, nyelve tömör, fordulatai sokszor meglepőek. De vajon annak is szánta őket? Az idő múlásával a sz...
Online ár:
1 445 Ft
Eredeti ár: 1 699 Ft