Abszolutizmus és kiegyezés 1849-1867 (magyar história)

Összefoglaló

ELŐSZÓ
A Magyar História e kötetét két koronázási portré fogja közre. Az osztrák festő ösztönösen allegorikus képén 1848 decemberében Radetzky marsall, Windischgrätz táborszernagy és Jellacic altábornagy a monarchiabeli forradalmakat vérbe fojtó császári parancsnokok állnak a trónra lépő osztrák császár Ferenc József trónusa mellett. A másikon, az 1867. júniusin Andrássy Gyula gróf miniszterelnök a budai Mátyás templomban "éljent" kiált az éppen megkoronázott Ferenc József magyar királyra.
Mi történt e két évtized alatt? Mi késztette a magyar politikai élet vezetőit, hogy az 1850-es évek megpróbáltatása, ökölbe szorult daca, 1861 hitvallása után - "tűrni fog a nemzet, remélve szebb jövendőt, s bízva ügyének igazságában" - néhány esztendővel a 48-as törvényeket "összhangzásba hozzák" "a birodalom szilárd fennállhatásával"? Mi történt e két évtized alatt, hogy a "győző" az ötvenes évek esztelen bosszúja, 1860 bizonytalan megbékélési gesztusa után néhány esztendővel a megegyezést kereste az egykor rebellis nemzettel? Hogyan változott a Habsburg-monarchia európai helyzete, s ennek hatására a Monarchia másik fele uralkodó nemzetének, az osztrák-németségnek politikai törekvésre az 1849-1867 közötti két évtizedben? E kérdésekre választ keresve, a könyv szükségképpen állítja előtérbe azokat a személyeket és társadalmi csoportokat, akik és amelyek a Habsburg-monarchiában a politika aktív alkotói voltak. Vissza
TARTALOM
Bevezetés 7
A Habsburgok "királyságai és országai" 9
Bécs forradalma 10
Prága - 1848 14
A magyar forradalom 16
Egy évtized a forradalom után 21
Az ellenforradalom a Habsburg-birodalomban 23
Föderalizmust vagy centralizmust 25
Windischgrätz föderalista kísérlete 26
Schwarzenberg herceg centralista politikája 28
Az ellenforradalom módszerei 33
A megtorlás 33
Gyanú és félelem 43
Az ifjú császár és alattvalói 47
Az abszolutizmus berendezkedése Magyarországon 52
Haynau 52
Bach 55
A jobbágyfelszabadítás gyakorlati végrehajtása és a polgári jogegyenlőség megvalósítása az abszolút monarchiában 59
Létlehetőségek az 1850-es évek Magyarországán 67
Akik behódolnak 67
Az 1848 előtti uralkodó csoport: a konzervatív arisztokrácia ellenzékben 69
A passzív ellenállás 71
Az ellenállók 80
"... öltek, öleltek, tették ami kell" 85
Új lehetőségek 1859-61 91
A monarchia az európai diplomáciában 93
A habozás esztendei 93
Egy évtized száműzetésben 95
Az emigrácikó tragédiája 102
Ferenc József birodalma a katonai vereség után 111
A vesztes Ausztria 111
Hangulat a "hazában" 113
Az októberi diploma 121
"Nagyot és állandót állítani lábra" 126
Liberalizmus a Habsburgok monarchiájában 129
Schmerling politikai felfogása 129
A februári pátens 135
Az 1861. évi országgyűlés 137
Február után 137
Teleki hazatérése 140
Teleki programja 142
Deák felirati javaslata 144
Teleki halála 145
A felirat sorsa 147
Nemzetközi kilátások 150
"Magyarország máris inszurrekcióban van..." 152
A nemzetiségek 153
A konzervatívok végső kudarca 155
A kiegyezés felé 159
Az országgyűlés után 161
Utasítás Pálffynak 161
A magyar konzervatívok viadala Schmerlinggel 163
Schmerling önbizalmának forrásai 165
Akik a fásult közönyt nem ismerték 168
Akik megfáradtak az "áldozatvállalásban" 175
A kibontakozás útjai 180
Schmerling kudarca 180
"Én vagyok a császár rögeszméje" 182
Karácsonyi látogató az Angol Királynőben 183
"A dualista gondolat a legnagyobb veszedelem" 186
Az országgyűlés 188
A kiegyezés 193
Königgrätz 193
Kényszerhelyzet 194
Königgrätz után 196
Két nemzet uralma 198
A kiszemelt magyar miniszterek Bécsben 200
A koronázás ünnepe 205
A dualista berendezkedés 209
Irodalom 215
Időrendi áttekintés 217
A képek jegyzéke 220