100 év, 100 kép, 100 gondolat

Összefoglaló

Épp tíz éve hozzáférhető a Fortepan és a nagylelkű adományozók jóvoltából egy immár százezernél is több képet tartalmazó fotóarchívum. Az online gyűjteményben kisebbségben vannak a művészi fotográfiák vagy műtermi beállítások – a képek döntő többsége amatőr munka, amelyek épp személyes indíttatásuk miatt izgalmasak, még ha technikailag nem is tökéletesek.   E hatalmas és lenyűgözően változatos anyagból merít ez az album. A kiindulásként kiválogatott négy-ötszáz képből Nádasdy Ádám jelölte ki azt a 100 fényképet – az 1890 és 1989 közti száz esztendőből évenként egyet-egyet –, amelyek őt „megszólították”, majd szubjektív lencséjén átszűrve újra megelevenítette ezeket az objektív által leképezett pillanatokat. Nádasdy „félpercesei” tele vannak személyes emlékekkel és benyomásokkal, s gyakorta el is kanyarodnak a fotón megörökített valóságtól. A képen látható személyről, tárgyról, helyszínről, eseményről eszébe jut valami, majd továbbfűzi azt – akár egy kötetlen beszélgetésben.   Az asszociációs gondolatfüzéreket pedig ki-ki kedvére folytathatja!   „Valamikor a ’70-es években olasz barátaimat kalauzoltam Budapesten. Nem sok látnivaló volt, kopott volt a város és szegényes, különösen este, a nagy nyugati fényességhez szokott ember szemében. Foghíjak, félig romos házak is voltak. Az olasz barátok – lévén baloldaliak – leginkább a társadalom alakulására, a szocializmus lehetőségeire voltak kíváncsiak (a „létező szocializmusra”, ahogy mondták, szembeállítva az ideálissal).Nagyokat nevettek azon – ami nekem föl se tűnt –, hogy a Royal (azaz királyi!) Szállóban laknak, amely a Lenin körúton áll. Fölvittem őket a Várba. Véletlenül úgy szálltak le a buszról a Szentháromság téren, hogy háttal álltak a Mátyás-templomnak,csak az érdektelen, túl széles Tárnok utcát látták. Leereszkedő mosollyal néztek rám,ez az a nagy látnivaló? „Forduljatok meg!” – mondtam. Felkiáltottak a meglepetéstől:ott pompázott a templom. Tudom, van ennél szebb is, nagyobb is a világban, de nagyon jól van elhelyezve és nagyon hatásos.A képen épp azt látjuk, amint Schulek Frigyes tervei alapján átépül (neo-)gótikussáa régi, egyszerűbb templom. 1893-ra készült el. Lehet, hogy Schulek csalt, de jól tette.” Nádasdy ÁdámNyelvész, költő, műfordító, egyetemi tanár. 1947-ben született Budapesten. Az EötvösLoránd Tudományegyetem angol–olasz szakán szerzett tanári diplomát, majd a budapesti angol nyelvészeti tanszék oktatója lett. 1994 óta a nyelvtudomány kandidátusa.   Polgári foglalkozására nézve nyelvész, aki nem csupán elméleti szinten foglalkozika nyelvekkel – népszerű nyelvművelő írásaiban és médiaszerepléseiben a magyar nyelvhasználat változásaira reflektál. Tanulmányokat, esszéket is publikál – nemcsak nyelvészetről –, emellett számos önálló verseskötete látott napvilágot.   Az 1990-es években vágott bele William Shakespeare legismertebb színdarabjainakújrafordításába, s több hazai színház is az ő magyarításában tűzte műsorára az angoldrámairodalom e klasszikusait, de játszották Nádasdy-fordításban G. B. Shaw Pygmalionját és Oscar Wilde Bunburyjét is.   Az olasz nyelvhez sem lett hűtlen, sőt! 2016-ban közreadta Dante Isteni színjátékának új fordítását, amelyért az Artisjus Irodalmi Nagydíját is átvehette (2017).   Emellett több rangos irodalmi és közéleti díj nyertese (például Robert Graves-díj, 1993; Füst Milán-díj, 2000; Magyar Köztársaság Babérkoszorúja díj, 2005).   Legújabb vállalkozása Katona József Bánk bánjának mai magyar nyelvre történőátültetése.

A letöltéssel kapcsolatos kérdésekre itt találhat választ.