Ide hallgass! -Tanári kézikönyv - Zenehallgatás alapfokon I. - (CD-melléklettel)

Összefoglaló

Ide hallgass! – Ezzel a játékos felszólítással gyűjti maga köré az általános iskolás korú gyerekeket ez a többévesre tervezett hangzó program. Azzal a céllal, hogy megtanítsa őket figyelmesebben hallani. A halláskészség fejlesztésével és a hallási ismeretszerzés nagyobb rangra emelésével arra törekszik, hogy megajándékozza hallgatóit az élményszerű hallás képességével, és elvezesse őket egy magas szintű zeneértés felé. Jelen kiadvány egy Órai hangzó szemelvények című kompaktlemezből, egy tanári kézikönyvből, Hangzó feladatok zenehallgatóknak című CD-ből és a hozzá szerkesztett munkafüzetből (ez külön megvásárolható) áll. Teljes formájában ez az összeállítás az alapfokú zeneiskolák első osztályában, csoportos órákon valósítható meg. (Zeneelméleti anyaga az új szolfézs tanterv 1. osztályos követelményeinek felel meg.) Ez esetben a kézikönyvet a hozzá tartozó lemezzel a tanár használja, míg a másik CD és a munkafüzet a tanuló kezében van, házi feladatok megoldása céljából. Az alapfokú zeneiskolai szolfézs órákon kiegészítő anyagként használjuk az összeállítást, segítve vele a tanult zeneelméleti és zeneesztétikai elemek elmélyítését. Ez az anyagmennyiség bőséges válogatásra ad lehetőséget. Mivel 60 órára terveződött, teljes mennyiségét csak önálló zeneiskolai csoportban („zenehallgatók csoportjában”) lehet elsajátítani. Ennek részleteit és feltételeit külön fejezetben olvashatjuk.
Várható az összeállítás folytatása a magasabb szolfézs osztályok számára is. Szakvélemények szerint az általános iskolai énekórákon is jól lehet használni az összeállítást. Itt azonban nem érdemes a munkafüzetet a gyermek kezébe adni, mert a benne felsorakozó példák több tanév zenei ismeretanyagát halmozzák fel. Helyesebb tehát, ha az énekórán a munkafüzet is a tanár kezében van. A benne található rajzokat előzetesen megrajzoltatjuk a gyerekekkel, tapasztalatom szerint ők nagy élvezettel, szívesen teszik ezt. Általános iskolában tehát az énektanárra bízzuk, hogy a különböző évfolyamokban miként válogat a feladatokból.
Mivel e program a hangzó környezet iránti érdeklődést kelti fel és fejleszti, ezzel együtt a gépi hangra való odafigyelést is tanítja. A gépi hangtól – mint hétköznapjaink szerves részétől – ma már nehéz elvonatkoztatni, oly mértékben jelen van az életünkben. A baj az, hogy az ember alapvetően vizuális beállítottságú. Nem látjuk a születő hang forrását, így a pusztán akusztikus úton érkező ingerek kevésbé tudnak minket lekötni. (Tudjuk, hogy ingerfelvételünk kb. 80%-ban vizuális.) Talán ez is egyik oka annak, hogy szórakoztató zenélésünk oly káros mértékben fölhangosodott. Nos, ha gyerekeinket mindjárt a kezdetekkor megtanítjuk az akusztikus elvonatkoztatás képességére, ha segítjük belső képalkotó fantáziájukat a zenei hangzás hatására mozgatni, talán e téren is eredményt érhetünk el. Nagyvárosi iskolákban különösen ajánlatos a zenehallgatásra nevelés itt vázolt módszere, mert az állandó zajban élő gyerekeknek nemcsak a zenéhez, de általában az akusztikai környezetükhöz való viszonya is rossz. A keveredett és állandóan jelen lévő háttérzaj lehetetlenné teszi, hogy a gyermek apró hangzási árnyalatokra érzékeny legyen. A megnövekedett zajszint következtében a nagyvárosi fiatalság egyre nagyobb hallástompulástól szenved. Fontos szempont a zenehallgatás időtényezője. Számolnunk kell egy eredendő türelmetlenséggel, mely az emberi tevékenységeket segítő technika szédítő mértékű felgyorsulásából ered.
Ebben a programban ötleteket találunk a türelemfejlesztésre is. Fontos, hogy ezek a türelemfejlesztő tréningek alapjaikban függetlenek legyenek a zeneműtől, mert ha úgy akarok zenét hallgatni, hogy közben türelmet erőltetek magamra, az a műélvezet rovására megy.