A mediterráneum térségében születő kultúrák civilizációs növényei között található rózsa miként marad jelen jelképek forrásaként az utóbbi évszázadokban? Milyen állandó, s miféle művelődéstörténeti korszakokként, világképenként, műveltségképenként változó okokkal magyarázható a növényre történő bőséges hivatkozás, továbbá a növényi sajátosságok fölerősítése, illetve eltüntetése? Mintha a rózsának egyszerre több története is lenne: hol az a színpompás virág, amellyel már Dante a szellemi világot jelenítette meg, amely hagyományt Goethe is folytatta, és hol a paradicsomi hortust megidéző helyszín, mint Saint-Exupérynél, Babits Mihálynál vagy éppen Tolnai Ottónál, hol az antik szemléleti örökséget képviselő fertilitás-jelző. A szerző abban bízik, hogy fellelhető olyan értelmezési tartomány, amelyben követhetőkké válnak a rózsához mint táplálékhoz, mint higiéniai-medicinai alapanyaghoz, s továbbá mint kultikus-vallási képzetek forrásához köthető, korszakról korszakra szüntelenül átalakuló jelképmintázatok.
Az Elmélkedések e fordítása a sztoikus hagyományba ágyazott filozófiaként mutatja be Marcus Aurelius császár klasszikus művét. "A legjobb módja a védekezésnek, ha nem leszünk hozzájuk hasonlók. ...
Online ár:
3 783 Ft
Eredeti ár: 4 450 Ft
Online ár:
3 906 Ft
Eredeti ár: 4 595 Ft
Online ár:
2 090 Ft
Eredeti ár: 2 200 Ft
Akciós ár:
7 200 Ft
Online ár: 11 400 Ft
Eredeti ár: 12 000 Ft
0
az 5-ből
0 értékelés alapján